A vízzel elárasztott, omladozó tetejű parajdi sóbánya helyzetét vizsgáló első nemzetközi szakértők már megérkeztek Parajdra. "Senkinek sincs szabadnapja, senki sem marad otthon, senki sem megy a családdal a hosszú hétvégén a szabadságra, mindenki dolgozik" – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan. Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – tette hozzá az ügyvivő gazdasági miniszter

Csütörtök délelőtt Petres Sándor hargitai prefektus azt kérte, hogy

Parajd érintett területén ne használjanak tovább magán drónokat, mert a sóbánya elárasztása után veszélyeztetik a hatósági tevékenységet segítő kutatórepülőgépeket

– írja az Agerpres. Hivatalosan csak a hegyimentők szakemberei, a kutatóintézeti kollégák és más ott dolgozók munkájához szükséges repüléseket engedélyezik, de zavaró civil repüléseket is észleltek.

"Arra kérünk mindenkit, hogy ők hagyják abba a repülést, mert nagy veszélybe sodorják azokat a drónokat, amelyeknek feltétlenül szükségesek a mentőakcióhoz” – közölte Petres Sándor. Hozzátette, hogy a külföldi szakértők csütörtökön tartják első egyeztetéseiket a helyiekkel.

Kiderült az is, hogy a kiürített házakba továbbra sem térhetnek vissza a lakók.

A prefektus elmondása szerint a Salrom dolga a bánya helyzete miatti vészhelyzeti intézkedések kivitelezése, ahogy a Sóhegyen a patakmeder átalakítása is. A Sóhegy előtti részen a víztározókat majd a romániai vízügy fogja megépíteni.

Ahhoz még kormánydöntés szükséges, hogy kiderüljön, a Korond-patakot ki és hogyan vezesse majd ki a Sószorosból.

A Székelyhon arról írt, hogy sok szóbeszéd szerint védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. Konkrétan az terjedt el, hogy a Korond-patakban élő hódok, vidrák védelme miatt nem lehetett elvégezni már hosszú évekkel ezelőtt sem a patakmeder-szigetelési munkálatokat. A lapnak ezzel kapcsolatban Bokor Sándor, aki 16 évig, 2004 és 2020 között volt Parajd polgármestere, elmondta: nincs tudomása arról, hogy abban az időszakban felmerült volna az, hogy hódok miatt nem lehet munkálatokat végezni a patakmederben. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem is kommunikált a sóipari vállalat az önkormányzattal, csak bezsebelte a pénzt Parajdról..

Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

A parajdi sóbánya katasztrófája miatt megnőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma, ezért 16 Maros megyei településen alkalmatlanná vált emberi fogyasztásra a vezetékes víz, az csak mosásra, takarításra használható. A hatóságok szállítják az ivóvizet a lakosságnak.

(A nyitókép illusztráció.)