Infostart.hu
eur:
380.86
usd:
326.38
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Recep Tayyip Erdogan török államfő Murat Kurum, a kormányzó Fejlődés Pártjának (AKP) isztambuli polgármesterjelöltje, korábbi környezetvédelmi és városrendezési miniszter kampányrendezvényén Isztambulban 2024. március 24-én. Törökországban március 31-én helyhatósági választásokat rendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Új alkotmányt "rendelt" a török elnök

A jelenlegi alkotmány értelmében az államfő nem indulhat újabb mandátumért, hacsak nem tűznek ki előre hozott választásokat vagy nem változtatják meg a jogi kereteket.

A török elnök kedden bejelentette, hogy kinevezte a tagjait annak a jogi szakértőkből álló csoportnak, amelynek feladata az ország új alkotmányának kidolgozása lesz.

"Az elmúlt 23 évben többször adtuk tanújelét őszinte szándékunknak, hogy demokráciánkat új, polgári alkotmánnyal ajándékozzuk meg" - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) gyűlésén.

A 2014 óta elnöki, korábban pedig miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogan már többször érvelt amellett, hogy az 1980-as puccs után életbe lépett alkotmány idejétmúlt, és - jóllehet azóta több alkalommal kiegészítették - még mindig "a hadsereg befolyását tükrözi".

A jelenlegi alkotmány értelmében az államfő nem indulhat újabb mandátumért, hacsak nem tűznek ki előre hozott választásokat vagy nem változtatják meg a jogi kereteket. Erdogan azt mondta, nem hatalma megtartása érdekében törekszik új alkotmány kidolgozására, a múlt héten pedig leszögezte: "nem magunknak, hanem az országnak akarunk új alkotmányt".

Az AKP-nek és szövetségeseinek egyelőre nincs meg az a szavazati többsége, amely egy ilyen lépéshez szükséges.

Törökországban 2027 májusában tartják a következő elnökválasztást.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×