Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sirbu, az erdélyi város polgármestere.

Az elöljáró az Agerpres tájékoztatása szerint a helyszínen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ezáltal a világörökség részét képező segesvári vár újabb titkára derült fényt. Erről eddig csupán annyit lehetett tudni, hogy 1848-ban bontották le és korábban fogdaként is működött – mondta a polgármester. A romok mellett 13. századi cseréptöredékeket is találtak a régészek.

Sirbu emlékeztetett arra, hogy a vár falának több szakaszán zajlanak helyreállítási munkálatok, így bukkantak rá a lebontott torony romjaira és más értékes leletekre. "Még sok a felfedeznivaló" - idézte az Agerpres a polgármestert, aki hozzátette: meg van győződve arról, hogy együtt sikerül megfelelően bemutatni a segesvári vár értékeit.

Nicolae Tescula, a segesvári történeti múzeum igazgatója közölte: jelentős felfedezésről van szó, mely egy rejtély megoldását is jelenti a szakma számára. Elmondta: a Szövők tornya a 15. században épült a Szabók és a Szűcsök tornya között, 1846-ban döntöttek a lebontásáról, az ebből származó követ a vár utcáinak kövezésére használták.

A háromszintes torony jelentőségét az adta, hogy a befolyásos szövők céhe tartotta fenn, melynek köszönhetően az erdélyi város a 19-20. század fordulóján jelentős textilipari központ lett. A toronyban fogda is működött, az Óratoronyban lévőn kívül itt volt a város másik tömlöce.

Ioan Fedor Pascu régész elmondta: a segesvári vár lebontott tornyai közül a Szövők tornya volt az utolsó, melynek alapjait még meg lehetett találni. Eredetileg négyszög alapúnak épült a 13-14. században, de a lőfegyverek fejlődésével átépítették hatszögűre. 1,8 méter vastagságú fala lépcsőként is szolgált, melyen a pincében lévő fogdába lehetett lejutni – tette hozzá. Segesvár polgármestere tavaly májusban jelentette be, hogy európai uniós forrásokból erősítik meg a vár omladozó falának több szakaszát. A Maros megyei város első alkalommal nyert uniós támogatást a célra, korábban saját forrásokból és hitelekből igyekeztek megerősíteni, javítani a több helyen is omladozó középkori vár falait.

A várfal megerősítésével párhuzamosan zajlik az egykori szász város jelképének számító Óratorony tetőszerkezetének felújítása is. Ez a vár főkapuja, a középkorban tanácsterem, jelenleg múzeum működik benne. A 64 méter magas tornyon 130 éve végeztek utoljára felújítási munkálatokat.

Az UNESCO Világörökség-listáján szereplő segesvári vár legkorábbi részei a 14. századból valók, több szakaszban épült védelmi céllal, öt bástyája és 14 tornya volt, utóbbiakból kilenc jelenleg is áll.