Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Lloyd Austin amerikai (b) és Pal Jonson svéd védelmi miniszter a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek második napi ülésén Brüsszelben 2023. október 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Háború - Nyugati fegyverek "Ukrajnán kívüli" felhasználását lengették be a svédek

Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is.

Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.

Emlékeztetett arra is, hogy Svédország már négymilliárd svéd koronányi értékben küldött fegyvereket Ukrajnának, és további szállítmányokat tervez.

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig "egy kézzel harcolnak", hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról.

Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, "üzenetet hordoz" Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket.

Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért - mint mondta - rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.

Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta, és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.

Thomas Hitschler, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára érkezésekor hangsúlyozta: a legfontosabb Ukrajna folytatódó támogatása.

Közölte: a mostani ülésen megerősíti, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb eszköztámogatója marad Európában. Németország emellett kiképzési feladatokat is ellát, a hatvanezres uniós célszám elérésének érdekében az év végéig tízezer ukrán katona kiképzését biztosítja az Európai Unió területén - tájékoztatott.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a tanácsülést megelőzően kijelentette: az elmúlt napok és hetek erőteljes orosz bombázásai megmutatták, hogy többet kell tenni Ukrajna védelmének támogatásának erősítéséért, és a segítséget a lehető leggyorsabban szükséges eljuttatni a megtámadott országnak.

"Nem maradhatunk tétlenek. A nagy szavak helyett most nagy tettekre van szükség" - fogalmazott.

Az európai fegyverek orosz területen történő bevetésére vonatkozó kérdésre válaszolva a holland védelmi tárcavezető azt mondta: országa mindig is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van az öndédelemhez. Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges.

"Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik" - fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia - tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×