Infostart.hu
eur:
388.2
usd:
334.81
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Lloyd Austin amerikai (b) és Pal Jonson svéd védelmi miniszter a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek második napi ülésén Brüsszelben 2023. október 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Háború - Nyugati fegyverek "Ukrajnán kívüli" felhasználását lengették be a svédek

Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is.

Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.

Emlékeztetett arra is, hogy Svédország már négymilliárd svéd koronányi értékben küldött fegyvereket Ukrajnának, és további szállítmányokat tervez.

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig "egy kézzel harcolnak", hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról.

Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, "üzenetet hordoz" Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket.

Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért - mint mondta - rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.

Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta, és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.

Thomas Hitschler, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára érkezésekor hangsúlyozta: a legfontosabb Ukrajna folytatódó támogatása.

Közölte: a mostani ülésen megerősíti, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb eszköztámogatója marad Európában. Németország emellett kiképzési feladatokat is ellát, a hatvanezres uniós célszám elérésének érdekében az év végéig tízezer ukrán katona kiképzését biztosítja az Európai Unió területén - tájékoztatott.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a tanácsülést megelőzően kijelentette: az elmúlt napok és hetek erőteljes orosz bombázásai megmutatták, hogy többet kell tenni Ukrajna védelmének támogatásának erősítéséért, és a segítséget a lehető leggyorsabban szükséges eljuttatni a megtámadott országnak.

"Nem maradhatunk tétlenek. A nagy szavak helyett most nagy tettekre van szükség" - fogalmazott.

Az európai fegyverek orosz területen történő bevetésére vonatkozó kérdésre válaszolva a holland védelmi tárcavezető azt mondta: országa mindig is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van az öndédelemhez. Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges.

"Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik" - fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia - tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×