Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Volodimir Zelenszkij: kell a diplomácia is, mert nem tudunk minden terültet fegyverrel visszaszerezni

A világnak nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy meggyőzze, üljön tárgyalóasztalhoz és fontolja meg a háború befejezését - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Az államfő hangsúlyozta, hogy minden területet nem lehet erőszakkal visszaszerezni. "Szerintem a diplomácia ereje segíthet" - mondta. Zelenszkij hozzátette, hogy ha Oroszország meggyengül a csatatéren, attól erősebb pozícióba kerül Ukrajna a tárgyalóasztalnál. "Oroszországra gyakorolt nyomással - úgy gondolom - meg lehet egyezni egy diplomáciai rendezésben" - vélekedett.

Zelenszkij kérdésre válaszolva azt mondta, hogy addig nem tervezi lemondását az államfői posztról, amíg véget nem ér a háború. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy kész együttműködni bárkivel, aki hatalmon lesz az Egyesült Államokban az elnökválasztást követően.

"Ha Donald Trump republikánus elnökjelöltet újraválasztják, a vele való együttműködés viszont kemény munka lesz, de mi szorgalmas emberek vagyunk" - jegyezte meg Zelenszkij.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy reggel az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet Bilozerka településre, ahol emiatt saját házában meghalt két nő, és több egészségügyi alkalmazott megsérült. A kormányzó szavai szerint mintegy negyven lövedéket lőttek ki a településre, ami közel hatvan polgári épületben tett kárt.

A Herszon megyei kormányzói hivatal később arról is hírt adott, hogy a megyeszékhelyen, Herszonban az orosz hadsereg drónnal dobott robbanóeszközt egy mentőautóra, s emiatt két egészségügyi dolgozó megsérült. Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy orosz támadás érte a régióban lévő Csuhujiv város központi részét, aminek következtében kilencen sérültek meg, köztük egy gyerek, és a hatóságok komoly pusztítást rögzítettek.

Az északkeleti Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők péntek reggel és előző éjjel hét alkalommal nyitottak tüzet a régiónak az orosz határhoz közeli részére, egy helybeli nőt megsebesített egy drónból ledobott robbanószerkezet. A keleti országrészben harcoló ukrán Horticja hadseregcsoport hírül adta, hogy

pénteken lelőttek egy, az ukrán csapatok elleni támadásra készülő Szu-25-ös orosz csatarepülőgépet a Donyeck megyei Pokrovszknál.

Az ukrán nemzeti gárda arról számolt be, hogy a héten légi egységük több orosz állást és csapatösszpontosulást semmisített meg. A közlemény szerint harminc bevetést hajtottak végre és 23 célpontra mértek sikeres csapást. Ezen felül a Donyeck megyei Liman és a dél-ukrajnai Herszon térségében 19 bevetést hajtottak végre ellenséges felszerelések felderítésére. Ezek eredményeként két önjáró löveget, két harckocsit, 9 löveget, 4 páncélozott harcjárművet és 42 egyéb katonai járművet azonosítottak, amelyeket az ukrán fegyveres erők tüzérségi egységei kilőttek.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap folyamán 130 katonai összecsapás volt. A legádázabb harcok változatlanul Donyeck megyében, Pokrovszk és Toreck térségében zajlanak. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 565 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 55 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 42 drónt.

Az ukrán főügyészség a Telegramon közölte, hogy nagyszabású különleges műveletet indított a hadsereg szükségleteire elkülönített több mint 138 millió hrivnyát (1,3 milliárd forint) eltulajdonító bűnözők leleplezésére. A közlemény szerint Ukrajna-szerte már hetven házkutatást tartottak, és harminc hivatali alkalmazottat gyanúsítottak meg hivatalosan.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Ömlik a kínai tőke Európába, Magyarország a listavezető

Ömlik a kínai tőke Európába, Magyarország a listavezető

A kínai működőtőke-befektetések 2025-ben 16,8 milliárd euróra ugrottak Európában, ami 67 százalékos növekedés és hétéves csúcs. A beruházások közel felét az autóipar, azon belül is az elektromos járművek ellátási lánca szívta fel. Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan ismét a kontinens legnagyobb kedvezményezettje volt 3,9 milliárd eurós kínai tőkével, ám a koncentrált kitettség és az EU szigorodó hozzáállása komoly kockázatokat rejt. Az újonnan bejelentett projektek száma már csökkenőben van, és Brüsszel egyre inkább a stratégiai függőségek és a geopolitikai kockázatok szemüvegén keresztül vizsgálja a kínai befektetéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×