Tizenkét nappal a korábbi (április 16-17-i) erőteljes robbanásos kitörése után helyi idő szerint éjjel 1 órakor ismét robbanások zaja ébresztette az észak-celebeszi Sangihe szigeteken (Indonézia) élőket. A látvány pokoli volt, az égbolt elvörösödött, villámok cikáztak és rövidesen szürke vulkáni hamueső hullott. Néhány óra alatt 16 ezer villámot detektáltak az érzékeny műholdas műszerek.

A kitörés 3 órakor érte el tetőpontját, amikor a lávaszökőkút közel 5 kilométer magasba csapott, de még a reggeli órákban is folytatódott a vulkáni hamukiáramlás. A kitörési felhő ismét többször összeomlott a felszínre tóduló óriási mennyiségű vulkáni törmelékanyag súlya alatt és a vulkáni sziget oldalán nagy sebességű, mindent elsodró piroklaszt-árak zúdultak le – írta összefoglalójában Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, aki a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője is.

Gunung Ruang eruption

Wow ? pic.twitter.com/FlIB82EMSZ

— sepp (@aseprivva) April 30, 2024

A vulkánkitörés menetét a műholdas műszerekkel pontosan követték. A kitörési felhő több mint 20 kilométer magasságba emelkedett, az ernyőterülete több mint 200 kilométer átmérőjű volt. A számítások szerint minimum 500 millió köbméter vulkáni anyag került a légkörbe. Hozzáadva ehhez a piroklaszt-árak anyagát és a korábbi kitörés vulkáni üledékét, könnyen lehet, hogy a kitöréshez kapcsolódó, felszínre jutó vulkáni anyagmennyiség az 1 köbkilométert is meghaladhatja, azaz eléri a VEI=5 nagyságot. A VEI a vulkáni robbanásossági index, ami a földrengések nagyságát mérő Richter-skálához hasonlóan osztályozza a vulkánkitörések nagyságát, mégpedig a kitörés során felszínre jutott vulkáni anyag térfogata alapján. A VEI skála 0 és 8 között van és mivel logaritmikus skála, így minden fokozat tízszeres különbséget jelent. A VEI=4 és annál nagyobb vulkánkitörések ritkák, VEI=5-6 nagyságú kitörések évszázadonként átlagosan 6-8 alkalommal fordulnak elő. A 2022-es Hunga-Tonga vulkánkitörés nagysága megközelítette vagy akár el is érhette a VEI=6 fokozatot. A 21. században a mostani Ruang kitöréshez hasonló nagyságú kitörés a chilei Puyehue-Cordon Caulle 2011. júniusában kezdődő és több mint egy éven keresztül tartó kitörése volt. Az 1991-es Fülöp-szigetei hatalmas Pinatubo kitörés (VEI=6 nagyságú) óta a mostani Ruang kitörés tehát a három legnagyobb között van és még nem biztos, hogy vége van – teszi hozzá a szakértő.

A nagy robbanásos vulkánkitörések esetében felmerül, hogy hatnak-e az éghajlatra, befolyásolják-e az időjárást. Ehhez nagy mennyiségű, legalább 5-10 millió tonna kén-dioxidnak kell feljutnia a magas légkörbe, a sztratoszférába. A Pinatubo kitörés során 20 millió tonna volt a sztratoszférába került kén-dioxid gáz mennyisége, ahol kénsav aeroszollá alakult és ez néhány tized fokos globális átlaghőmérséklet csökkenést okozott néhány évig. A Hunga-Tonga kitörés magmája nem volt kénben gazdag, csupán 600-700 ezer tonna volt a magas légkörbe jutó kén-dioxid mennyiség. Úgy tűnik a Ruang kitöréshez sem fog kapcsolódni érezhető lehűlés, az előzetes műholdas műszeres adatok szerint 300-500 ezer tonna lehet a kén-dioxid gáz mennyisége, ez hasonló az előző kitöréshez. Összességében azért nem lebecsülendő a két kitörés során, rövid idő alatt magas légkörbe jutó mintegy 1 millió tonna kén-dioxid gáz és a klímamodellezők biztos fognak számolni vele.

Indonesia's Ruang volcano erupts again, escalating alerts and evacuations. Stay informed as the island nation faces increased volcanic activity. #Indonesia #Sulawesi #MountRuang #RuangVolcano #EruptionAlert ? #Volcano #Gunung #Climagram #TheDailyIntake pic.twitter.com/CuIN36mG30

— The Daily Intake (@dailyintake2023) April 30, 2024

Habár vélhetően globális hatása nem lesz a Ruang kitörésnek, a kicsiny szigetet teljesen átformálta. Több mint 20 éven keresztül nyugalom volt e területen, utoljára 2002. szeptember végén volt aktív a vulkán. Azóta zöldellő erdő borította be a vulkáni hegyet. Most minden szürke, sok helyen a fákat elfektette a lezúduló piroklaszt-ár. A parti falu házai részben meggyulladtak az izzó piroklaszt-árak következtében, részben a több mint egy méteres vulkáni hamuüledék alatt beroskadtak. Az április 16-17-i kitörés előtt a vulkanológusok pontos előrejelzése alapján a szigeten élő mintegy 840 lakost kitelepítették, így szerencsére nincs áldozata a hatalmas vulkánkitörésnek. Azonban a közelben lévő, tízezres lélekszámú Tagulandang szigetet is most néhány centiméter vastag vulkáni hamuréteg borítja, ami jelentős krízishelyzetet teremt, továbbá számos repülőjárat indulását kellett törölni. A szigetvilág a történelmi idők egyik legnagyobb vulkáni katasztrófáját éli át – zárul aHarangi Szabolcs vulkanológus közleménye.