A szakértői munkacsoport a Der Spiegel szerint egy év elteltével terjesztette elő az abortuszra vonatkozó, érvényben lévő jogszabályok átfogó reformjára vonatkozó javaslatait.

"A terhességmegszakítás alapvető törvénytelensége a terhesség korai szakaszában nem tartható fenn"

– hangsúlyozta a hetilap által ismertetett, a testület munkát lezáró jelentés. A törvényhozóknak ezért a terhesség első tizenkét hetében engedélyezniük kellene annak megszakítását – vélekednek a szakértők.

A büntető törvénykönyv 218. szakasza szerint Németországban a terhességmegszakítás alapjában törvénytelennek számít. Vannak ugyanakkor olyan meghatározott körülmények, amelyek fennállásakor az abortusz nem tekinthető bűncselekménynek. Így például akkor, ha a terhesség miatt az érintett személy életét fenyegeti veszély, továbbá abban az esetben is, ha a terhesség szexuális erőszak következménye. Ilyen kivételes esetnek számít az is, amikor a terhességmegszakítás úgynevezett tanácsadói szabályozás keretei között történik. Ez azt jelenti, hogy a terhesség első tizenkét hetében a terhes nő a művi terhességmegszakítás végrehajtása előtt kötelező tanácsadáson vett részt, továbbá egy meghatározott várakozási időt is betartott.

A jelenleg érvényben lévő rendelkezés egyfajta társadalmi kompromisszumot tükröz, amely azonban a Der Spiegel szerint vitatott. A büntető törvénykönyvben foglaltak ellenzői úgy vélik, hogy a szabályozás felesleges stigmatizálást jelent, ami megnehezíti a terhesség megszakítását.

A kormánykoalíció által felállított bizottság egyértelműen azt hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szereplő szabályozások "alkotmányjogi, nemzetközi jogi és európai jogi szempontból sem állják meg a helyüket". Ebből kiindulva

a testület szerint a terhességmegszakítást a terhesség első tizenkét hetében törvényesnek kellene nyilvánítani.

A bizottság szerint ugyanakkor továbbra is tiltani kell az abortuszt a terhesség későbbi szakaszában, azaz amikor a magzat már önálló életképességgel rendelkezik.

A szakértők szerint ugyanakkor bizonyos esetekben törvényszerű lehet a terhesség megszakításának engedélyezése a tizenkettedik hét után is. Ilyen eset például, ha a terhesség a nő életét veszélyezteti, vagy azzal fenyeget, hogy jelentős mértékben veszélyezteti testi vagy lelki egészségét, illetve a terhességet szexuális erőszak előzte meg.

A szakértők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy az abortusz legalizálásának a büntetőjogon messze túlmutató következményei is lehetnek. Ezek között említik többi között az egészségbiztosítók esetleges kötelezettségeit.

A bizottságon belül a szakértők foglalkoztak a petesejt-adományozás érvényben lévő tiltásával is. A hetilap beszámolója szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a petesejt adományozása megítélésük szerint etikai szempontból elfogadható. Míg Németországban engedélyezett a spermiumok adományozása, a petesejt-adományozást 1990-ben betiltották azzal az indokkal, hogy "megosztott anyaságot" hoz létre. Ennek megfelelően a gyermek kárt szenvedne, ha a szociális és a genetikai anya nem ugyanaz. A bizottság azonban úgy vélekedett, hogy ez az érvelés már elavult. és nem meggyőző.

A szakértők szerint a petesejt-adományozás legalizálása megengedhető, ha törvényben rögzített alapon nyugszik, és mindenekelőtt garantálja a donorok szükséges védelmét és a születendő gyermek jólétét.