Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Nyitókép: Pixabay

Kongatja a vészharangot az uniós járványvédelem: támad a kanyaró

A kanyarós megbetegedések száma az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább fog nőni, minden uniós tagállamnak maximális erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy elérje és fenntartsa a magas szintű átoltottságot – hívta fel a figyelmet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Az uniós ügynökség sajtóközleménye szerint a kanyaró minden korcsoportban veszélyt jelent, a fertőzés magas számban okoz megbetegedést. A legnagyobb kockázati csoportot a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemők, akik még nem kaphatnak védőoltást. Az öt év alatti, oltatlan gyerekek szintén fokozott kockázatnak vannak kitéve, mivel a kanyaró ebben a korcsoportban számos szövődménnyel járhat.

A kanyaró nagyon könnyen terjed, és megállításához elengedhetetlen a magas, legalább 95 százalékos lakossági átoltottság. Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a két dózisból álló, kombinált MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás.

Andrea Ammon, az ECDC igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a védőoltás biztonságos és hatékony módja a fertőző betegségek okozta egészségügyi terhek csökkentésének és a halálesetek elkerülésének.

Sztella Kiriakidész egészségügyért felelős uniós biztos szerint a kanyarós megbetegedések Európa-szerte növekvő tendenciája aggasztó.

„A kanyarójárvány annak tulajdonítható, hogy nem elég magas az átoltottság. Arra kérek mindenkit, hogy ellenőrizze, be van-e oltva, a szülőket pedig arra kérem, hogy gondoskodjanak arról, hogy gyerekeik időben megkapják a szükséges oltásokat. A védőoltás életeket véd és életeket ment, ez az egyik legerősebb eszközünk a kanyaró és számos más fertőző betegség ellen” – nyilatkozta.

Fokozni kell az erőfeszítéseket a be nem oltott vagy részlegesen beoltott lakosság azonosítására és elérésére. Biztosítani kell az immunizációhoz való egyenlő hozzáférést, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok, például a bevándorlók, az etnikai kisebbségek körében és a menekülttáborokban élők számára – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×