A Der Spiegel beszámolója szerint a vásárok, köztük a lipcsei és a drezdai, továbbá a magdeburgi, az erfurti, a hannoveri és a rostocki a zene megvonásával tiltakozott. A vásárok üzemeltetői a különleges tiltakozást azzal magyarázták, hogy sokallták a zene sugárzásának szerintük rendkívül magas költségeit.

A zenei jogok kezeléséért felelős cég, a Gema ugyanakkor azt állította, hogy a költségek feltételezett emelésének tényleges oka az üzemeltetők téves tájékoztatása volt, ugyanis a cég egyik vezetője szerint több vásár, illetve piac üzemetetője az adott területtel kapcsolatban a a ténylegesnél kisebb méretet közölt.

Az üzemeltetők – mint a beszámolóból kitűnt – egyelőre kompromisszumra törekszenek, de a lipcsei vásár vezetője azt mondta, nem hagyják, hogy bizonyos átalányokra hivatkozva becsapják őket, és megengedhetetlennek nevezte, hogy "egy éjszaka alatt 1000 százalékkal emelkedjenek a költségek".

Saját adatai szerint a Gema 2022-re 3350 számlát küldött ki a karácsonyi vásárok üzemeltetőinek.

A Der Spiegel szerint 167 esetben magasabb díjat számoltak el, közülük 35 esetben csillagászati, öt számjegyű összegről volt szó

A "csend napja" a tárgyalások ellenére egyfajta lavinát indított el. Braunschweig városa például bejelentette, hogy idén nem engedélyezi kórusok fellépését a helyi vásárokon, mert a város szerint a Gema 18 ezer euróval követelt többet a jogosnak tartott összegnél. Szászországban több város fogott össze, hogy petíciót indítson az áremelés ellen.

A Gema, amely német zeneszerzők, szövegírók és zenei kiadók ezreinek jogait képviseli, meglepődésének adott hangot a tiltakozás miatt. A cég tájékoztatása szerint

a kért zenei költségeket egy 2011-es tarifa alapján számítják ki, mégpedig a rendezvényterület nagysága alapján.

Ez azt jelenti, hogy minék nagyobb a hanghatásnak kitett terület, annál magasabbak a zene engedélyezésének költségei.

A tudósítás nem tért ki arra, hogy az érintett vásárok látogatói miként reagáltak a felettébb szokatlan csendre.