Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Robbanás, Forrás:Twitter/

Rejtélyes eset: felrobbant egy gázvezeték a Volga partján – videó

Az ukrán határtól több száz kilométerre, Szaratov városában a reggeli órákban hatalmas detonáció ébresztette a lakosságot. Egyelőre ismeretlen okokból megrongálódott egy itt elhaladó gázvezeték, ami kilométeres füstoszloppal kezdett lángolni.

Az oroszországi Szaratov az ukrán határtól nagyjából 600 kilométerre, a Volga partján fekszik. A város mellett elhaladó gázvezetéken ukrán források szerint nyomáscsökkenés volt tapasztalható a hajnali órákban, ezt követően pedig reggel felrobbant a vezeték egy szakasza, több tíz méteres tűzoszlopot és kilométeres füstfelhőt eredményezve – számolt be a Portfolio.

Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint a gázvezeték nem lakossági célra szállított földgázt, így a civilek ellátása továbbra is biztosított a régióban.

Kijev egyelőre nem kommentálta az eseményeket, ugyanakkor az augusztus végi, Oroszországot érő dróntámadások után könnyen elképzelhető, hogy Szaratov is az ukrán fegyverek hatósugarán belülre került – jegyzi meg a híroldal.

A háború 2022-es kirobbanása óta Oroszország területén látványosan megszaporodtak a hasonló „balesetek”: Moszkvában például kifejezetten gyakran robbannak fel elektromos transzformátorok. Bár minden ilyen eseményt nem lehet Kijev „számlájára” írni, biztosra vehető, hogy ukrán, vagy ukránbarát orosz szabotőrök is ténykednek a világ legnagyobb országában.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×