Nyolc hónap telt el azóta, hogy Olaf Scholz kancellár napokkal az ukrajnai orosz háború kitörése után a Bundeswehr fejlesztésében korszakváltást irányzott elő, és ennek alátámasztására 100 milliárd eurós rendkívüli pénzügyi támogatást jelentett be.

Alfons Mais altábornagy szerint noha az orosz támadás óta jóval tárgyszerűbb és mélyebb lett a biztonságról folytatott vita, a gyakorlatban azonban szinte semmi nem történt.

"Jelen pillanatban a Bundeswehr bevetési képessége nem nagyobb, mint a háború megindításának napján, február 24-én volt"

– jelentette ki a főparancsnok a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva. Mais már akkor már felhívta a figyelmet arra, hogy a 60 ezer fős hadsereg "többé-kevésbé" védtelen.

Az altábornagy szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában az Ukrajnának nyújtott jelentős német katonai támogatásnak nagy szerepe van. "A támogatás, mint egyfajta politikai döntés a kialakult helyzetre való tekintettel teljes mértékben érhető. Az azonban jó időbe telik, míg a hadsereg fejlsztése terén mindezt sikerül pótolni" – hangoztatta a főparancsnok.

Sőt most rosszabb a helyzet, mint a háború előtt – tette hozzá.

Az altábornagy szerint hiba volt, hogy egészen a közelmúltig a külföldi bevetéseken volt a hangsúly, míg a hazai védelem háttérbe szorult.

"Jelenleg nem rendelkezünk olyan komplett német dandárral, amely azonnal, hosszabb előkészületi idő nélkül képes lenne egy többhetes harci megbízatás végrehajtására – jelentette ki, és hozzátette, a többi között a tüzérséget illetően óriási a lemaradás. Emiatt a hadosztályok számát több mint a duplájára kívánják növelni, ehhez pótlólagos tüzérségi lövegekre és rakétavetőkre van szükség.

Katonai szakértők már októberben figyelmeztettek arra, hogy a Bundeswehr aligha lenne képes egy háborúra vagy önmaga megvédésére.

A The Business Insider német többségi tulajdonban lévő portál pedig hadiipari szakértőkre és a Bundestag védelempolitikával foglalkozó képviselőire hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy háború esetén

a Bundeswehr két napon belül kifogyna a lőszerekből.

A lőszerekkel való problémát megerősítette Eva Högl, a Bundeswehr illetékes megbízottja is, aki szerint egyedül lőszerbeszerzésre pótlólagosan 20 milliárd euróra lenne szükség.

Keveslik a Bundeswehr fejlesztésére előirányzott 100 milliárd eurót az ellenzéki uniós pártok, a CDU és a CSU is. A pártszövetség képviselői azzal vádolták Scholz kancellárt, hogy nem teljesíti a hadsereg fejlesztésére tett korábbi ígéretét. Scholz ígéretet tett arra is, hogy Németország a húszas évek közepéig teljesíti azt a kötelezettségvállalást, amelynek megfelelően a NATO-tagállamok a bruttó hazai termék 2 százalékáig növelik a katonai kiadásokat. A konzervatív pártszövetég szerint ezt a küszöböt már jövőre el kellene érni.