A perben mind az Airbust, mind az Air France-ot felelősségre vonják: a járat vízbe csapódása előtti utolsó néhány perc áll a vizsgálódás középpontjában. A francia légi közlekedés történetének legszörnyűbb balesetében a két francia céggel szemben gondatlanságból elkövetett emberölés a vád.

A 228 ember halálával végződő tragédia ügye az első, amelyben nem egyéneket, hanem cégeket vonnak felelősségre hasonló esetben: az áldozatok családtagjainak ügyvédei éveken át dolgoztak, hogy a per bíróság elé kerülhessen - írja a The Guardian.

A Reuters megjegyzi: bár a fekete doboz adatainak elemzésével a nyomozók azt találták, hogy a pilóták rosszul reagáltak a jeges sebességérzékelőkkel kapcsolatos problémára és a manőverek közben érkező riasztásokra, míg végül szabadesésbe lavírozták a gépet és a zuhanást már nem tudták megállítani. Ugyanakkor a francia BEA baleseti ügynökség felfedte az Air France és az Airbus közötti korábbi megbeszéléseket is a sebesség méréséhez használt külső, úgynevezett Pitot-csövekkel kapcsolatos növekvő problémákról.

Az AF447-es járat 2009. június elsején tűnt el a radarképről, amint az Atlanti-óceán fölött, Brazília és Szenegál között vihar vonult át az éjszakai égbolton.

Az Airbus A330-as repülőgépről nem indult semmilyen vészjelzés a lezuhanását megelőzően.

A gép roncsainak egy részére már napokkal később rábukkantak, de két évbe telt, mire a törzs maradványait, illetve a fekete dobozt megtalálták. A példátlan francia kutatómunka során több mint 22 hónap leforgása alatt az óceánfenék 17 ezer négyzetkilométernyi területét fésülték át 4000 méteres mélységben. A fedélzeten 33 nemzet tagjai utaztak, a 216 utas mellett 12 fős személyzet. A balesetben mindannyian meghaltak. Az áldozatok között 5 magyar volt.

A repülőgépek leggyakrabban szárazföldön zuhannak le,

az AF447 esete a repülést megváltoztató balesetek egyike lett:

a biztonsági előírások, a pilótaképzés és a sebességérzékelők használatának megváltoztatásához vezetett.

A tárgyalás első napján bejátszott hangfelvételek arról tanúskodnak, hogy az utolsó percekben a kapitány és a másodpilóták küszködtek azzal, hogy irányításuk alatt tartsák a repülőt.

Ahogy a repülőgép Párizs felé tartva megközelítette az Egyenlítőt, belépett az úgynevezett "intertrópusi konvergenciazónába", amelyben gyakran fordulnak elő heves csapadékkal járó viharok.

A szóban forgó viharban a nagy magasságban jelen lévő jégkristályok hatástalanították a repülőgép sebességérzékelőit, blokkolták a sebesség- és magasságadatokat. A robotpilóta-funkciók nem működtek.

A 205 tonnás repülőgép aerodinamikai holtpontra került, majd zuhanórepülésbe kezdett.

"Elvesztettük a sebességünket" - hallható az egyik másodpilóta hangja a repülési felvételeken, mielőtt más mutatók tévesen magasságvesztést jeleznének, és a pilótafülke képernyőin egy sor riasztási üzenet jelenik meg. "Nem tudom, mi történik" - mondja az egyik pilóta.

A per a sebességérzékelők és a pilóták szerepét vizsgálja.

Anne Rigail, az Air France vezérigazgatója és Guillaume Faury, az Airbus volt vezérigazgatója nyitóbeszédükben részvétüket nyilvánították. Az áldozatok tárgyaláson jelenlévő hozzátartozói egyebek között azt kiabálták közbe, hogy "szégyen" és "túl kevés, túl későn".

Daniele Lamy, az áldozatok csoportjának, az Entraide et Solidarité-nek az elnöke az AFP-nek elmondta: olyan pártatlan és példamutató tárgyalást várnak, amely garancia arra, hogy hasonló eset soha többé ne fordulhasson elő, illetve a két vádlott cég az anyagi haszonszerzés helyett az utasok biztonságát helyezze előtérbe a jövőben.

Az Air France és az Airbus 225 ezer eurós bírsággal számolhat, ami éves bevételük töredéke, de ha bűnösnek találják őket, a hírnevük csorbát szenvedhet.

Mindkét vállalat tagadta a gondatlanságot.