A felmérést a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet végezte. Az adatok szerint a szakemberhiány olyan méreteket öltött, amelyhez hasonlót utoljára 2009-ben jegyeztek fel.

Az adatok tanúsága szerint júliusban a német vállalatok 49,7 százaléka jelezte, hogy a szakképzett munkaerő hiánya egyre súlyosabb gondot jelent.

Ebben a tekintetben az eddigi rekord 43,6 százalékos volt.

Egyre több vállalat kényszerül arra, hogy emiatt korlátozza tevékenységét

- értékelte a helyzetet Stefan Sauer, a müncheni intézet munkaerőpiaci szakértője.

A legerősebben a szolgáltatási ágazat érintett 54,2 százalékkal, majd a sorban a feldolgozóipar, a kiskereskedelem, az építőipar és a nagykereskedelem. Az autóipar, valamint a gépgyártás a középmezőnyben foglal helyet, míg a legkevésbé a gyógyszer-, illetve a vegyipar szenved ettől a problémától.

Több ágazat vezető képviselői panaszkodtak amiatt is, hogy a szakemberképzés sem hozta meg a kívánt eredményeket. Egyedül a kézműipar területén legkevesebb negyedmillió fő szakképzett munkaerőre lenne szükség, miközben tízezrekre rúg a betöltetlen képzési helyek száma.

A német kormány a nehézségeken a többi között a bevándorlási törvény reformjával kíván segíteni.

Nancy Fraser belügyminiszter és Hubertus Heil munkaügyi miniszter egyaránt arra törekszik, hogy a szakképzett külföldi munkaerő könnyebben és gyorsabban juthasson el Németországba.

A reformot ősszel kívánják előterjeszteni.

Egyes német cégek ugyanakkor különböző csábítási "trükkökkel" próbálkoznak. Így egy Nürnberg közeli vállalat a négynapos munkahetet vezette be, napi kilenc és fél órás munkaidővel, szabad péntekkel és vonzó fizetéssel. A próbaidőszakban állítólag jelentősen nőtt a termelékenység.

Hasonló négynapos modellel kísérleteznek ősztől Spanyolországban is.