A hatalmas méretű infláció oka a szárnyaló energiaárak és a török valuta, a líra gyengülése. Ugyanakkor a török központi bank ősszel 500 bázisponttal 14 százalékra vágta az alapkamatot, ami tovább gyengítette a fizetőeszközt. A török líra értékének 25 százalékát vesztette el a dollárral szemben az év eleje óta, míg tavaly 44 százalékkal gyengült.

Miközben a központi bankok a világon az infláció letörésére sorra szigorúbb monetáris politikát folytatnak, addig

a török jegybank tétlenül szemlélte a deviza gyengülését

és nem változtatott az idén az alapkamaton.

A török központi bank csütörtökön 60,4 százalékra emelte éves inflációs prognózisát. Várakozása szerint az őszi hónapokban 90 százalék körül tetőzhet a fogyasztó árindex éves növekedési üteme.

A Reuters hírügynökség múlt heti felmérése szerint az infláció éves szinten 70 százalékra mérséklődhet decemberre.

Szakértők szerint a pénzromlás mértéke Törökországban a valóságban sokkal magasabb, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Közgazdászok Recep Tayyip Erdogan török elnök gazdaságpolitikáját és a jegybankra nehezedő kormányzati nyomást teszik felelőssé az elszabaduló inflációs környezetért.