Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei "határozott választ" adnak egy esetleges orosz offenzívára, és "gyorsan, súlyos árat" fizettetnek Moszkvával. Megjegyezte: egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét.

Az amerikai elnök egyúttal jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor "más forgatókönyvekre is felkészült".

A két vezető 62 percig beszélt egymással - tette hozzá a Fehér Ház.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a beszélgetés hatására sem történt alapvető változás az elmúlt hetekben megfigyelt dinamikában.

A beszélgetés során Vlagyimir Putyin elutasította a "tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést".

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója egy sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt napokban és órákban az abszurditásig fokozódott a helyzet.

"Az amerikaiak még az orosz invázió napját is bejelentették, miközben katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának" - emlékeztetett.

Usakov hangsúlyozta: a vezetők ennek ellenére megállapodtak abban, hogy minden szinten fenntartják a kapcsolatot.

Putyin azt is elmondta Bidennek: Moszkva meg fogja vizsgálni az amerikai elnök javaslatait, amelyeket a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz követelésre adott.

Egyúttal aláhúzta: azok továbbra sem reagálnak a legalapvetőbb aggodalmakra,

és nagyrészt megismétlik a NATO korábbi, január 26-i ajánlatát, erre pedig gyakorlatilag már elkészült az orosz válasz.

Az orosz elnök egyúttal rámutatott: Ukrajna felfegyverzése veszélyt jelent, és a jelenlegi helyzet olyan körülményeket teremthet, amelyek ukrán provokációhoz vezethetnek. Putyin megjegyezte: szerinte a Nyugat nem gyakorol kellő nyomást Kijevre a kelet-ukrajnai konfliktust rendezni hivatott minszki egyezmények betartása érdekében.

Oroszország is csökkenti ukrajnai diplomáciai jelenlétét

Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitással fegyveres konfliktus az Moszkva-barát szakadárok és az ukrán hadsereg között.

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.

Az Egyesült Államok közölte szövetségeseivel, hogy értesülései szerint Oroszország a következő napokban offenzívát indíthat Ukrajna ellen. A feszültség fokozódása miatt számos ország - köztük Németország, Dánia, Hollandia, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lettország és Észtország - azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének nem létfontosságú feladatot ellátó tagjait visszahívták, és Oroszország is megkezdte diplomáciai jelenlétének csökkentését Ukrajnában.

A Kreml arra használta fel a régióra irányuló figyelmet, hogy kifejezze a NATO közelsége miatti aggályait. Moszkva azt követeli, hogy az észak-atlanti katonai szövetség vonuljon ki Kelet-Európából, és mondjon le a további keleti bővítésről.

A feszültségre válaszul a NATO-országok csapatokat és felszerelést telepítettek több, Ukrajnával közös határon osztozó tagországba.

A helyzet kiéleződése miatt folyamatosak a magas szintű diplomáciai egyeztetések a kérdésben. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel egyeztetett telefonon. Emellett Emmanuel Macron francia államfő Putyinnal, Bidennel, Olaf Scholz német kancellárral, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést.