eur:
395.66
usd:
371.98
bux:
0
2024. április 19. péntek Emma
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (legfelül) az uniós tagállamok vezetőivel a fehérorosz válsággal kapcsolatban rendezett rendkívüli videokonferenciáján Brüsszelben 2020. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Visszaesett a közbizalom az Európai Unió iránt

A vakcinabeszerzés körüli gondok aláásták a bizalmat az uniós intézményekben – derült ki az ECFR felméréséből. Különösen aggasztó a németek és a franciák hozzáállása.

Csalódottság, fásultság – a kontinens jövőjére nézve meglehetősen kedvezőtlen tavaszi közhangulatról számol be a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) frissen közzétett tanulmánya. A 12 tagállamot, köztünk hazánkat is magába foglaló részben áprilisban, részben májusban készült felmérés szerint a koronavírus-járvány következtében megingott az Európai Unióba vetett hit – írja a Népszava.

Hat tagállamban, Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban

többségbe kerültek az eleve bizalmatlanok és a bizalmukat elvesztők.

A bizalmi válság mélységét mutatja, hogy a franciák, olaszok és spanyolok zöme azt mondta, hogy az uniós és a hazai politikai intézményrendszerből egyaránt kiábrándult, a németek javarésze pedig úgy véli, hogy az EU rendszere rosszul működik. Márpedig ezek eléggé aggasztó jelek Európa jövőjére nézve, teszi hozzá a lap.

„Az európai projekttel szembeni növekvő bizalmatlanság túlmutat az euroszkeptikus szavazókon és beszivárgott a politika fősodrába. Amint az adatokból kiderül, az uniós együttműködés szükségességébe vetett hit a francia-német motor állampolgárai körében a leggyengébb. Az EU-nak sürgősen fel kell lépnie, ha túl akar élni” – vélekedett Susi Dennison, az ECFR vezető elemzője, a tanulmány egyik társszerzője.

A kutatás az év elején lassan és kaotikusan beinduló oltási programra vezeti vissza az elégedetlenséget,

amit tovább fokozott, hogy a közösségből frissen kilépett Egyesült Királyság eközben gyorsan oltotta saját lakosságát. Dennison szerint ezért az európai vezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanilyen hibákat kövessenek el, amikor a gazdasági újraindítására kerül a sor. A helyreállítás sikere viszont pozitívan befolyásolhatja az EU megítélését 12 tagállamból nyolcban, köztük hazánkban is azt várja a válaszadók zöme, hogy az unió kulcsfontosságú segítséget nyújt a koronavírus-járványból való kilábaláshoz. A legtöbb országban tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik számítanak a közösségre, de vannak kivételek is – például Németországban 17 százalékról 12-ra csökkent az így gondolkodók száma, miközben 48 százalékról 59-re ugrott azok aránya, akik szerint az ország csak magára számíthat.

Általában véve mindenesetre továbbra is mély elkötelezettség tapasztalható az EU iránt: a 12 felmért országból 11-ben a többség egyértelműen úgy ítélte meg, hogy hazája számára hasznos az uniós tagság, Magyarországon is 56 százalék osztotta ezt az álláspontot. Az egyedüli kivételnek Franciaország számít, ahol a legtöbben nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Újabb részletek az idősek jogosítványáról

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) tájékoztatása szerint 2021-ben 93 680 fő tett sikeres B kategóriás vizsgát, 2022-ben pedig 99 174-en, közöttük igen magas korú jelentkezők is.
VIDEÓ
Az inflációs fordulat egyik legnagyobb elszenvedője nem kapja meg a mentőövet

Az inflációs fordulat egyik legnagyobb elszenvedője nem kapja meg a mentőövet

Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 19. 06:52
×
×
×
×