Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pixabay.com

Alaszka – Donald Trump újabb csatateret nyitott az olajkitermelők és a zöldek között

Az Egyesült Államok vezetése lehetőséget nyitott az olajkitermelésre egy nemzeti parkban.

A Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt.

A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelynek vemhes nőstényei a térségben alakítanak ki odúkat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra kicsinyeiket – olvasható a BBC News honlapján.

A hőmérséklet emelkedésével és a tengeri jég vékonyodásával a ragadozók a szárazföldön, elsősorban a vadrezervátum part menti síkságán kezdtek odukat építeni.

A nemzeti park ad otthont továbbá a világ egyik legnagyobb Grant-karibucsordájának, amely nagyjából 200 ezer egyedet számlál. Tavasszal az állatok a part menti síksághoz vándorolnak elleni.

A Trump-adminisztráció most erre a területre - a nemzeti park nagyjából 5 százalékára - vonatkozóan kezdte meg az olajkutatási engedélyek értékesítését. Ezek az kőolaj- és földgázkitermelési jogok tíz évig érvényesek.

Az eladás megindításának megakadályozására tett utolsó lépések ugyan elbuktak a bíróságon, ám

a környezetvédők és az őslakosok tovább fognak küzdeni a terület megóvásáért.

A jelentések szerint alacsony az érdeklődés a koncessziós jogok iránt, szerdán csupán 14,4 millió dollárért adtak el engedélyeket. 2019-ben a kongresszusi költségvetési iroda azzal számolt, hogy 1,8 milliárd dollár fog befolyni az ANWR két térségére kiadandó jogokból a következő tíz évben.

Noha a becslések szerint nagyjából

11 milliárd hordónyi olajat rejthet a vadrezervátum,

utak és egyéb infrastruktúra híján rendkívüli költségekkel jár a kitermelés egy ilyen területen. Számos nagy amerikai bank jelezte továbbá, hogy nem fogja támogatni az olaj és földgáz kitermelését a térségben.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×