10 °C
Az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérése szerint az uniós tagországok állampolgárainak kevesebb mint a fele elégedett az Európai Unió intézményeinek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedéseivel, a megkérdezettek a gazdasági helyzetet, a tagállami államháztartás alakulását és a bevándorlást tartják a három legjelentősebb uniós szintű problémának.
A felmérés szerint a legfontosabb aggodalmak között a válaszadók uniós és nemzeti szinten is a gazdasági helyzetet említették.
A megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott így, ami a legutóbbi, 2019 őszén végezett felméréshez képest 16 százalékos növekedést jelent.
Az európaiakat egyre jobban aggasztja a tagállamok államháztartásának helyzete is. Így a válaszadók 23 százaléka vélekedett, ami 6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
Az uniós állampolgárokban a bevándorlás szintén komoly aggodalmakat vált ki, ezt a megkérdezettek szintén 23 százaléka vallja. A mutató 13 százalékkal csökkent az előző felméréshez képest.
A koronavírus-járvány okán uniós szinten az egészségvédelem és az egészségügy helyzete a negyedik (22 százalék) leggyakrabban említett probléma. A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése 8 százalékkal esett vissza. A válaszadók 20 százalékában keltenek aggodalmat ezek a kérdések. Ezt 5 százalékos emelkedés mellett a munkanélküliség követi 17 százalékkal.
A válaszadók 43 százaléka 2019 ősze óta változatlanul bízik az Európai Unióban. A nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom 6 százalékkal 40 százalékra erősödött. A válaszadók 19 százaléka kedvezőtlenül ítéli meg az uniót.
Az európaiak megosztottak az uniós intézményeknek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedései tekintetében: a válaszadók 45 százaléka elégedett, míg 44 százaléka elégedetlen.
Tízből több mint hat európai ugyanakkor bízik abban, hogy az EU meghozza majd a megfelelő döntéseket. Arányuk 62 százalék.
A koronavírus-járványra való uniós reagálás tekintetében a leggyakrabban említett prioritások között a hasonló jövőbeli válságokkal szembeni stratégia kidolgozása, valamint a gyógykezelés, illetve az oltóanyag kifejlesztéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése szerepel. A megkérdezettek 30 százalék gondolja úgy, hogy az európai egészségügyi politika kidolgozását kiemelten kell kezelni.
A járvány visszaszorítására hozott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatosan az európaiak 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen könnyen alkalmazkodott azokhoz. Egynegyedük viszont azt állította, hogy elég nehezen birkózott meg a helyzettel.
A koronavírus-járvány időszakában az európaiak 60 százaléka jelentette ki, hogy optimista, 38 százaléka, hogy pesszimista az EU jövőjét illetően.
