Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Emmanuel Macron francia elnök (k) tiszteleg az öt nappal korábban megölt Samuel Paty történelemtanár koporsója előtt a Párizsi Egyetem udvarán 2020. október 21-én. Október 16-án egy 17 éves csecsen fiú késsel megölte, majd lefejezte a történelemtanárt Párizs északnyugati elővárosa, Conflans-Saint-Honorine egyik utcáján. A tettest a rendőrök agyonlőtték. Korábban a tanár az óráján Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott a diákjainak, amikor a szólásszabadságról beszélt.
Nyitókép: Emmanuel Macron francia elnök (k) tiszteleg az öt nappal korábban megölt Samuel Paty történelemtanár koporsója előtt a Párizsi Egyetem udvarán 2020. október 21-én. MTI/EPA/AP/Francois Mori

Macron gyávákról és barbárokról beszélt

Emmanuel Macron francia államfő szerint az iszlamista támadásban öt nappal ezelőtt meggyilkolt történelemtanárnak azért kellett meghalnia, mert a "köztársaságot testesítette meg". Samuel Paty végső búcsúztatásán az elnök kijelentette, hogy Franciaország nem mond le a szólásszabadságról és a szekularizációról.

"Samuel Patyt azért ölték meg, mert az iszlamisták a jövőnket akarják, és tudják, hogy olyan békés hősökkel, mint amilyen ő volt, nem kaphatják meg azt" - mondta Emmanuel Macron a párizsi Sorbonne-egyetemen udvarán annak a 47 éves tanárnak a tiszteletére rendezett állami megemlékezésen, akit múlt pénteken megölt és lefejezett egy csecsen iszlamista. Az eset a nyílt utcán, a Párizstól ötven kilométerre lévő Conflans Saint-Honorine-ban, attól a középiskolától nem messze történt, amelyben a tanár a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak.

Beszédében a köztársasági elnök ismételten elítélte azokat "a gyávákat", akik kiszolgáltatták Samuel Patyt a "barbároknak".

"Nem fogok beszélni arról a terrorista hordáról, a tettestársaikról és mindazon gyávákról, akik elkövették vagy lehetővé tették ezt a merényletet" - mondta Emmanuel Macron a megölt tanár hozzátartozói, vezető politikusok és mintegy négyszáz meghívott vendég előtt. Utóbbiak között voltak Samuel Paty tanítványai és más középiskolák diákjai is.

"Folytatjuk, Tanár úr! Védeni fogjuk a szabadságot, amelyet olyan jól tanított, és képviselni fogjuk a szekularizációt, nem mondunk le a karikatúrákról, a rajzokról, még akkor sem, ha mások ezt teszik"

- hangsúlyozta az elnök, "gyalázatos és ostoba konspiráció, hazugságok és a mások gyűlölete" áldozatának nevezve őt.

Samuel Paty a "köztársaság arca lett (...), mi pedig folytatjuk a harcot a szabadságért és a felvilágosodottságért" - mondta a beszéde végén a köztársasági elnök a tanár koporsója előtt.

A megemlékezés előtt Emmanuel Macron a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozta a tanárnak. A Sorbonne-egyetem aulájában tartott zárt körű átadási ünnepséget a család kérésére nem közvetítették a televíziók.

A búcsúztatáson beszédet mondtak a megölt tanár kollegái és barátai is, és egy párizsi diák felolvasta Albert Camus levelét, amelyet az író a Nobel-díj átvétele napján írt egykori tanárának, Louis Germainnek.

A mintegy egyórás búcsúztatást az egyetem előtti téren több százan követték óriás kivetítőkön, az országos tévécsatornák pedig élőben közvetítették.

A 47 éves Samuel Patyt a csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező 18 éves Abdouallakh Anzorov gyilkolta meg, mert Mohamed-prófétáról készült karikatúrákat mutatott diákjainak. A rendőrség agyonlőtte az elkövetőt, aki semmilyen kapcsolatban nem állt sem a tanárral, sem az iskolával. A terrorelhárítási ügyészség szerdán hét ember, köztük két kiskorú ellen javasolt vádemelést terrorista indíttatású emberölésben való bűnrészesség gyanúja miatt.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×