A macedón kormány közleménye szerint a múlt vasárnap aláírt megállapodást a törvényhozásnak kell ratifikálnia azt követően, hogy a kormány jóváhagyta az erre vonatkozó javaslatot. A becikkelyezéshez a 120 tagú parlament jelen lévő képviselőinek egyszerű többségére van szükség, azaz legalább 61 politikusnak a teremben kell lennie, és közülük legalább 31-nek igennel kell szavaznia a javaslatra.

Az államfő keresztbe tehet

Ezt követően az elfogadott megállapodást az államfőnek aláírásával kell jóváhagynia.

Gjorge Ivanov köztársasági elnök azonban kijelentette, kártékonynak tartja a görög-macedón névvita rendezésére vonatkozó egyezményt,

és "semmilyen törvénnyel, fenyegetéssel vagy zsarolással" nem lehet rávenni döntése megváltoztatására.

Amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Gjorge Ivanov azonban korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá annak ellenére, hogy a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek.

Ezzel viszont olyan helyzet állt elő, amilyenre korábban nem volt példa, arra ugyanis nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe.

Így a nyelvtörvény státusa és jövője egyelőre bizonytalan, és úgy tűnik, ez vár névváltoztatásra vonatkozó megállapodásra is.

A vasárnap a görög-macedón-albán hármas határon fekvő Preszpa-tó görög oldalán, Pszaradesz településen a két ország külügyminisztere által aláírt dokumentum értelmében miután a macedón parlament ratifikálja a megállapodást, Görögország értesíti az Európai Uniót és a NATO-t arról, hogy többé nem gátolja Szkopje csatlakozását, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy Athénnak elegendő lesz-e az, ha a parlament elfogadja a megállapodást, vagy kivár mindaddig, amíg az államfő alá nem írja az erről szóló döntést.

Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A 27 évnyi vita után a június 12-én megkötött egyezség értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át.

A névváltoztatással azonban sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért egyet.

Miután kiderült, hogy megegyezett a két fél, Szkopjéban és Athénban is tiltakozásokat szerveztek. A vasárnapi aláírást követően a szkopjei parlament előtt korábban békésen tüntető tömeg agresszívvá vált, és összecsapott a rendőrökkel. Hét rendőr megsérült, 25 tüntetőt pedig őrizetbe vettek.

A tiltakozók kövekkel, palackokkal és petárdákkal dobálták meg a parlament épületet védőket, a rendőrség pedig könnygázgránátot vetett be a több ezres, felbőszült tömeg feloszlatására.