Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Karadzicot az 1992-1995 közötti, közel százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találták az exelnököt, aki az ítélet szerint a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

Beadványában a magát ártatlannak valló, 72 éves Karadzic új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól.

"Azért vagyunk ma itt, hogy ezen ítélet megsemmisítését kérjük" - mondta Peter Robinson, a szürke öltönyt viselő, beszámolók szerint egészségesnek és eltökéltnek látszó elítélt védőügyvédje.

Robinson, aki ötven jogalapra hivatkozott a fellebbezés alátámasztására, tisztességtelennek nevezte ügyfele tárgyalását, amely szerinte hemzsegett az eljárásjogi hibáktól. Kiemelte: már önmagában amiatt is új tárgyalást kellene elrendelni, hogy a bírák megtagadták Karadzictól a lehetőséget, hogy a saját védelmében tanúskodjon.

"Visszaéltek bizonyos beszámolókkal, nem törődtek bizonyos jogokkal, tényeket torzítottak el, indítékokat hallgattak el"

- jelentette ki Karadzic az öttagú bírói testület előtt, hozzátéve, hogy besározása érdekében az ügyészség több esetben is kiragadta a szavait a szövegkörnyezetből.

Közölte emellett, bízik benne, hogy érvényteleníteni fogják a szerinte nagyon gyenge lábakon álló ítéletet, hiszen "számos bizonyíték van arra, hogy stratégiájuk nem támadó, hanem védekező jellegű volt Boszniában".

A per során a volt pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai népirtás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérve. A vádhatóság kedden mutatja be az érveit.

Az ítélethirdetés az év végére várható.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott.

Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.