A The Times című brit napilap meglátása szerint Merkel - azzal, hogy azt sugallja, hogy az Egyesült Államok nem megbízható szövetséges többé - kiélezi az átmeneti nézetkülönbségeket, és figyelmen kívül hagyja azt a valós és Washington által régóta (már az előző elnök, Barack Obama idejében is) hangoztatott bírálatot, miszerint Európa nem vesz részt kellő arányban a NATO-képességek fenntartásának finanszírozásában. A német kancellár kifejezetten érzéketlennek mutatkozik az iránt, hogy az Egyesült Államok hosszú ideje szerepet vállal Európa védelmében, és a második világháború után segített Németország újraépítésében.

A brit lap szerint Merkel hibát követett el azzal is, hogy az Egyesült Államokhoz kapcsolva Nagy-Britanniát is olyan szövetségesként emlegette, amelyre Európa nem számíthat többé. Holott

Nagy-Britanniának nem áll szándékában kilépni a NATO-ból,

sőt London többször is kijelentette: attól függetlenül, hogy éppen kilépni készülnek az Európai Unióból, a kontinens védelmére továbbra is kötelezettségeket vállalnak. Merkel szavai - még ha nem is szándékosan - szakadást idézhetnek elő a NATO-n belül. Az egyetlen politikus pedig, aki mindezt örömmel fogadja majd, az Vlagyimir Putyin orosz elnök - vélte a brit újság.

A Bergens Tidende című norvég napilap szerint Merkel retorikája azt sugallja, hogy a közelgő németországi választásokon ő a biztos választás ezekben a nyugtalan időkben.

A NATO szövetségében ki nem mondott elvárás, hogy az amerikai elnök is ellenezze az oroszok beavatkozását Kelet-Ukrajnában, hogy ugyanazokat a liberális és demokratikus értékeket képviselje, mint az európai országok, illetve elkötelezze magát a szövetségesei melletti kiállásra. A jelenlegi amerikai elnökre ezek közül egyik sem jellemző, ezért Merkel joggal fúj riadót - vélte a norvég lap.

A svájci Neue Zürcher Zeitung úgy értékelte, hogy Merkel szavainak hátterében a választási kampányon túl más, komolyabb dolgok is állhatnak. Bevett szokás az európai politikában, hogy a nehézségeket az integráció mélyítésére igyekeznek felhasználni. A pénzügyi válság és a menekültválság után most az európai politikai elit a népszerűtlen, izolacionista és az EU-ellenes frázisokkal nem fukarkodó Donald Trump amerikai elnökké választására is ilyen új esélyként tekint.

Merkel olyan kihívásnak állítja be Trumpot, amelyre az Európai Uniónak határozott választ kell adnia.

Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a német választókat mennyire tudja megnyerni azzal, hogy ilyen színpadias módon kijátssza a transzatlanti kapcsolatokat az európai integrációval szemben - írta a svájci újság.

A holland De Telegraaf azt emelte ki, hogy ha a Donald Trump vezette Egyesült Államokat Európa nem tekinti többé fontos partnernek, illetve ha Nagy-Britannia is kilép az EU-ból, akkor különösen érdekessé válik a német-francia tengely felélesztésének terve. Az angolszász befolyás visszaszorulásával ugyanis el lehet kezdeni gondolkodni a szorosabb együttműködésről védelmi téren, amire Franciaország és Németország nyitottnak is mutatkozik, hiszen az egyik akadálya éppen Nagy-Britannia volt. London kilépésével ez az akadály megszűnik, és ha az európai együttműködést megerősítik, akkor az amerikai dominanciájú NATO-nak csökkenhet a jelentősége.