Egy másik, szintén a Jurij Levada Független Elemzőközpont által elvégzett friss közvélemény-kutatás szerint

az összlakosság körében 48 százalék voksolna Putyinra, ám azon megkérdezettek esetében, akik szavazni szándékoznak, 84 százalékos a támogatottsága.

Alekszej Navalnij ellenzéki elnökjelölt esetében ez az arány 1, illetve 2 százalék. Ugyanekkora a támogatottsága Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek. Dmitrij Medvegyev kormányfőre szintén 1 százalék adná a voksát.

Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére az összlakosságnál 3, az aktív szavazóknál pedig 5 százalékon áll, Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője pedig ugyanezekben a kategóriákban 3, illetve 4 százalékon.

A felmérés statisztikai hibahatára 3,4 százalékpont.

Az orosz választópolgárok 42 százaléka még nem döntötte el, hogy 2018-ban elmenjen-e szavazni, és kire voksoljon. Putyin újraválasztásának támogatottsága az összlakosság körében két évvel korábban még 62 százalék, a bizonytalanok aránya pedig csak 25 százalék volt. A változást a szociológusok a "krími hatás" múlásával magyarázzák.

Ugyanakkor, mint az a számokból kiderült,

az oroszok nem látnak Putyinnal szembeni alternatívát.

Az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet március végi adatai szerint az oroszok 70 százaléka hajlik rá, hogy részt vegyen az elnökválasztáson, de csak 52,5 százalék biztos benne, hogy ezt meg is teszi. Ily módon, jelenleg nem tűnik biztosítottnak, hogy a Kreml teljesítse a sajtó által megszellőztetett, úgynevezett 70/70 tervét, vagyis azt, hogy Putyin 70 százalékos részvételi arány mellett megkapja a szavazatok 70 százalékát.

A hatalmon lévő orosz elnök négyévi kihagyás után - amikor is a kormányfői hivatalt látta el - 2012-ben kezdte meg harmadik ciklusát. A következő elnökválasztást jövőre tartják Oroszországban, valószínűleg március 18-án, a Krím-félsziget elcsatolásának negyedik évfordulóján.