A kilenc nap múlva esedékes francia elnökválasztás első fordulójában favoritnak számító Marine Le Pen március 10-én a mentelmi jogára hivatkozva nem jelent meg az ügyészségen, amely feltételezhetően vádemelésre idézte be. A pártelnök akkor azt közölte, az elnökválasztást hat hét héttel követő nemzetgyűlési választások végéig

nem hajlandó az igazságszolgáltatás előtt megjelenni és vallomást tenni.

A pénzügyi visszaélések vizsgáló párizsi ügyészség ezt követően fordult az Európai Parlamenthez, s kérte Marine Le Pen és egy képviselőtársa, Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztését egy-egy március 29-i és 30-i keltezésű levélben. Az illetékes vizsgálóbíró az eljárásnak megfelelően a levelet a párizsi ügyészségnek küldte el, amely továbbítja a főügyésznek, majd az igazságügyi minisztériumnak, amely eljuttatja a levelet az Európai Parlamentbe, így az eljárás feltehetően hónapokat vesz igénybe, s nincs sok esély arra, hogy az európai képviselők még az elnökválasztás előtt döntsenek a kérdésről.

"Ez természetes, ez egy teljesen klasszikus eljárás, nem vagyok meglepve" - mondta pénteken Marine Le Pen a France Info francia hírrádiónak adott interjúban. Hozzátette, hogy továbbra sem bánja, hogy nem jelent meg márciusban az ügyészségi idézésen.

Az ügyben a párizsi ügyészség indított előzetes eljárást, majd az ügyet decemberben átadta független vizsgálóbíróknak, akik arra keresik a választ, hogy a Nemzeti Front fizetett-e alkalmazottakat Franciaországban uniós pénzekből, európai parlamenti asszisztensek szerződése alapján. Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A párt egyik másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.

Marine Le Pen korábban több ízben is hangoztatta, hogy nem jelenik meg az idézésen a fiktív európai uniós szerződések ügyében. Európai parlamenti képviselőként élvezett mentelmi joga révén nem kényszeríthető vallomástételre, sem más kényszerítő intézkedésre. A vizsgálóbíráknak előzőleg kérniük kell a mentelmi jogának felfüggesztését.

Ez lesz a harmadik alkalom, hogy Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről szavaznak az európai parlamenti képviselők. Március 2-án szintén a francia hatóságok kérésére az EP azért függesztette fel Le Pen mentelmi jogát, mert az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren, és ezért, "erőszakos tartalmú fotók közzététele" miatt 2015 végén vizsgálatot indítottak ellene, 2013-ban pedig szintén egy Párizsban indult eljárás miatt szavazott az EP Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről, amiért a muzulmánok utcai imádkozását Franciaország második világháborús német megszállásához hasonlította.