A Hürriyet című napilap szerint Bülent Tüfenkci újságíróknak nyilatkozva azt mondta, amennyiben figyelembe vesszük harci repülőgépek és helikopterek bevetésével, illetve a bombák ledobásával járó költségeket, továbbá az épületekben keletkezett károkat, akkor - első becslésként - legalább 300 milliárd török lírával (100 milliárd dollár) kell számolni.

A tárcavezető hangsúlyozta azonban, hogy alaposabb számítások után a károk nagysága valószínűleg nagyobb lesz, és különféle veszteségekkel kell számolni középtávon is. Példaként hozta fel azt, hogy sok turista lemondta törökországi szállásfoglalását és útját. A kormány ráadásul megtiltotta az éves szabadságok kivételét több mint hárommillió köztisztviselőnek - csak emiatt közel egymillió foglalást mondtak le, és továbbiakkal kell számítani. A tárcavezető türelmet kért az idegenforgalmi szektorban tevékenykedő vállalatoktól és a polgároktól, megjegyezve, hogy a turizmusnak már amúgy is kárt okoztak a terrortámadások, és az orosz-török viszony válsága is bajokat okozott.

"A puccsisták sajnos olyan képet festettek rólunk, mintha harmadik világbeli ország lennénk. Akik harckocsikat látnak az utcákon, és látják a parlament bombázását, azok nem jönnek el Törökországba. Mindez középtávon okoz veszteségeket" - mondta Tüfenkci.

A miniszter azonban megjegyezte, hogy a török üzleti élet sikeresen ment át a "nehéz vizsgán". Mint kifejtette, egyes országokban ilyen államcsínykísérlet után legalább egy hétre leállna a piac, míg Törökországban a bankok, a tőzsde, a tőzsdei árupiac és a kereskedelmi központok már a pénteki napon történt puccskísérlet utáni munkanapon - hétfőn, július 18-án - kinyitottak, és nem emelkedtek számottevően a kamatlábak, nem esett nagyot a tőzsdeindex. A tárcavezető szerint nincs szükség a növekedési vagy kiviteli előrejelzések felülvizsgálatára Törökországban.