Hozzátette, hogy a jelenlegi migrációs áradat aláaknázza azt a humanista szellemiséget, amelyet Európa mindig is védett.

A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy a migrációs helyzet kérdéseket vetett fel "a tényleges befogadási és alkalmazkodási lehetőségeket" illetően. "Mégsem szabad megengedni, hogy elvesszenek az emberség értékei és elvei, a minden ember méltósága iránti tisztelet, a szubszidiaritás és kölcsönös szolidaritás, még ha ezek a történelem bizonyos pillanataiban nehezen hordozható terhet is képviselnek" - fogalmazott Ferenc pápa.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európának nagy kulturális és vallási örökségével minden eszköze adott, hogy megtalálja "a helyes egyensúlyt a saját állampolgárai jogainak védelme és a migránsok segítése és befogadása kettős erkölcsi kötelessége között".

A nemzetközi diplomáciai testületnek tartott hagyományos év eleji beszédében Ferenc pápa "súlyos vészhelyzetnek" nevezte a migrációt, úgy fogalmazva, hogy fel kell ismerni ennek okait, megoldásokat kell kidolgozni, "legyőzni az ennyire folyamatos és nagy méretű jelenséget kísérő félelmeket".

Az egyházfő szerint "a migrációt kiváltó okok nagy részével már régen szembesülni lehetett volna (...) és ma is, mielőtt túl késő lenne, sokat lehetne tenni a tragédiák megfékezése és a béke építése érdekében".

A pápa többek között a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és energiaelosztás, valamint a korrupció "eddig követett gyakorlatának" felszámolását sürgette. A migráció terén közép-hosszú távú terveket szorgalmazott, amelyek "túllépnek a vészhelyzetben adott válaszokon".

"Ezeknek egyrészt segíteni kellene a migránsok integrációját a befogadó országokban és ezzel egy időben elősegíteni a származási országok fejlődését szolidáris politikával" anélkül, hogy a segítség hátterében az ebben részesülő népek kultúrájával ideológiailag idegen vagy ellenkező politikai szándék húzódjon - jelentette ki Ferenc pápa.

Hangsúlyozta, hogy Európát az utóbbi évben precedens nélküli migráció érintette. Emlékeztetett, hogy az Ázsiából és Afrikából származó bevándorlók Európát viszonyítási pontnak tartják a jogegyenlőség, az emberi méltóság sérthetetlensége, a lelkiismereti szabadság és a szolidaritás terén. A pápa a migránsok befogadásában példaként említette meg Libanont, ahol a menekültek már a lakosság egynegyedét teszik ki, a határait le nem záró Jordániát, Törökország és Görögország erőfeszítéseit, és köszönetet mondott Olaszországnak is.

Kijelentette, hogy az egyes országok által követett "individualista" megoldások elkerülhetetlenül az egész nemzetközi közösségre kihatnak. Ferenc pápa hozzátette: a migráció a jövőben az eddiginél még jobban meghatározza majd a világ történéseit "és az erre adott válaszok csakis közös cselekvés eredményei lehetnek".

A terrorizmussal kapcsolatban Ferenc pápa kijelentette: "nem lehet Isten nevében gyilkolni. Csakis a vallás ideologizált és eltorzított formája gondolhatja, hogy a Mindenható nevében igazságot tehet szándékosan ártatlanokat mészárolva le, ahogyan az utóbbi hónapokban Afrikában, Európában és a Közel-Keleten elkövetett véres merényletekben történt".

Az egyházfő a világot sújtó csapások között említette az éhezést, amely még ma is több millió gyermeket sújt, a nyomorban virágzó emberkereskedelmet, a társadalom peremére szoruló embereket. Reményét fejezte ki, hogy az ENSZ által májusra összehívott első humanitárius világkonferencia "a háborúk és természeti katasztrófák mai szomorú színterén képes lesz (...) közös elkötelezettségre".

A 2016-os év kihívásai között említette a Perzsa-öböl térségének feszültségeit, az észak-koreai "aggasztó" katonai kísérleteket, a szíriai válság politikai-diplomáciai megoldását és Líbiát is.