A kanadai őslakosok vezetőihez intézett beszédében a miniszterelnök felidézte, hogy kormánya kiemelt feladatának tekinti a Kanada és őslakosai közötti kapcsolat megújítását. Trudeau szerint az őshonos népek a lakosság mindössze 5 százalékát alkotják, ám esetükben magasabb a szegénységi és a függőségi ráta, és jóval gyakrabban válnak bűncselekmény áldozataivá, mint más kanadaiak.

Novemberi hivatalba lépésekor Trudeau egy őslakosra, Jody Wilson-Raybouldra bízta az igazságügyi tárcát. Az Ottawa szomszédságában tartott keddi sajtótájékoztatón Wilson-Raybould elmondta, hogy elsőként a fővárosi régió családjaival fognak konzultálni a vizsgálat menetéről és céljáról, majd a következő két hónapban még több családdal, őshonos közösséggel és szervezettel fognak egyeztetni a jövőbeli együttműködésről.

A konzultációkat követően a kormány ismertetni fogja a megkérdezettek véleménye és ötletei alapján kidolgozott vizsgálat részleteit.

A Kanadai Királyi Lovasrendőrség (Royal Canadian Mounted Police) májusi közlése szerint 1980 és 2012 között 1017 őslakos nőt gyilkoltak meg az országban. További 108 őslakos nő tűnt el máig feltáratlan körülmények között és az esetek egy része egészen 1952-ig nyúlik vissza.

Egy 2015-ös ENSZ-jelentés szerint Kanadában az őslakos inuitok és a mesztic népcsoportok fiatal asszonyai ötször nagyobb eséllyel halnak meg erőszakos körülmények között, mint a nem őslakos társaik.

A szokatlanul nagy számban eltűnt és meggyilkolt nők sorsának tisztázatlansága nyílt seb az őslakos közösségekben, amelyek trehánysággal vádolják a hatóságokat a gyilkosságok felderítésében és mulasztásokkal az eltűntek felkutatásában.

Emberemlékezet óta Justin Trudeau az első kanadai miniszterelnök, aki részt vett a kanadai őslakos népek vezetőinek országos gyűlésén a quebeci Gatineau-ban. A kormányfőt felállva, szűnni nem akaró tapssal ünnepelték a 634 őslakos közösséget, összesen több mint 900 ezer embert képviselő indián vezetők.