A német kancellár egy fórumon hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon megint vannak helyenként feszültségek, amelyek miatt kezdeményezte a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő államok vezetőinek összehívását, mert el akarta kerülni, hogy a volt Jugoszlávia területén "ismét katonai összetűzések" történjenek.

Milanovic újságíróknak nyilatkozva mindazonáltal úgy vélte, hogy Németország nem tudja lezárni határát. "Horvátország ezt sokkal gyorsabban meg tudja tenni, mint Németország" - jegyezte meg, de hozzátette, hogy "megérti a német kancellár aggodalmát".

Miro Cerar szlovén miniszterelnök viszont azt mondta, fennáll a veszélye annak, hogy újra kiéleződjenek a volt jugoszláv tagköztársaságok közti 1990-es évekbeli konfliktusok.

"Ha a migránsválságot nem kezeljük megfelelően, úgy, ahogy arról a brüsszeli csúcson megállapodtunk, akkor lehetséges, hogy konfliktushelyzet alakul ki a Nyugat-Balkán államai között. Lehetséges, hogy egy kis konfliktus nagyobb reakciót váltana ki a (térség) nagyon nehéz közelmúltbeli történelme miatt, éppen ezért nagyon fontos, hogy ezt a válságot közösen oldjuk meg, mert önmagában egy ország sem képes felülkerekedni ezen a problémán" - mondta Cerar sajtótájékoztatóján Ljubljanában.

A szlovén miniszterelnök arról is beszélt, hogy országa megerősítené schengeni határát - ha szükséges, akár kerítéssel is -, amennyiben a menekültáradat nem csökken.

"Szlovénia nem zárja le a határait, de szeretnénk sikeresen kézben tartani ezt az áramlást" - mondta a sajtónak kedden. Szlovénia technikai akadályokkal igyekezne irányítani az emberáradatot. "(Határ-)ellenőrzést kell végeznünk, mi a schengeni határ őrzői vagyunk" - szögezte le Cerar.

Miro Cerar azt is leszögezte: az EU-nak jobban kell védenie külső határát Görögországnál. Egyúttal megjegyezte: elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a jövőben a migránsok Albánián és Montenegrón keresztül próbáljanak majd eljutni Nyugat-Európába.