Az elemző kifejtette: az Európai Tanács múlt csütörtöki brüsszeli ülése "egy hosszú folyamat kis állomása" volt, hiszen nem várható, hogy az unió hirtelen képes legyen dönteni nagy kérdésekben, ehhez a tagállamokban sincs meg az akarat.

Gálik Zoltán kiemelte: fel kell készülni arra, hogy ha ez a helyzet tartós marad, akkor Szerbia, Montenegró és Macedónia területén nagyon sok migráns maradhat, vagyis az EU-nak segítséget kell nyújtania ezeknek az országoknak, és ehhez tartós megoldásra lesz szükség.

E régió országai mind az EU-ba tartanak, Horvátország pedig a schengeni övezetbe, így az uniónak a velük kötendő megállapodásokba bele kell foglalnia a migránsválság kezelésével kapcsolatos feltételeket is - magyarázta.

Kitért arra is: "a nyitott kapuk elvét egyelőre nem látszik feladni Angela Merkel", nem úgy tűnik, hogy a német kancellár az elmúlt hónapban mért 9 százalékos népszerűségvesztése bármilyen nagy változást hozott volna politikájában.

A szakértő emlékeztetett: novemberben választások lesznek Törökországban, és a migránsválság megoldásának kulcsa ez az ország, mert az unió felé induló menekültek javarészt a törökországi menekülttáborokból jönnek.

Most az EU-csúcson az unió akár a vízumkötelezettség teljes feladását is kilátásba helyezte Törökország számára, emellett hárommilliárd eurót ígért az országnak a menekülttáborok fenntartására, továbbá folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások - idézte fel Gálik Zoltán. Hozzátette: mindezekhez az összes uniós tagállam egyetértése kell.

Gálik Zoltán hangsúlyozta: egyértelmű, hogy most nagyon jó alkupozícióban van Törökország, és ahhoz, hogy a migránsválság megoldódjon, "mindenképpen be kell vonni Törökországot". Véleménye szerint egyelőre meg kell várni a törökországi választásokat, utána lehet majd látni, hogy mennyire valósulnak meg azok az ígéretek, amelyeket az EU tett Ankarának.