A miniszterelnök évfordulós beszédének eredeti vázlatában még nem szerepelt a bocsánatkérés kifejezés egyes sajtójelentések szerint, s ez nyilván feldühítette volna Kínát és Dél-Koreát, ahol nem merültek feledésbe azok a keserű élmények, amelyek Japán helyenként brutális megszálló és gyarmatosító múltjához kötődnek.

A japán miniszterelnöki kabinet által az augusztus 15-i évforduló előtt egy nappal jóváhagyandó Abe-nyilatkozatot még nem öntötték végleges formába, de annak legújabb verziójában már szerepelnek a bocsánatkérés, az agresszió, a mély megbánás és a gyarmati uralom kifejezések.

Az annak idején japán megszállás alá került Kína és Dél-Korea korábban élesen tiltakozott, amiért szerintük Abe egyes kijelentéseivel megpróbálta kicsinyíteni vagy tagadni a Japán által a 20. század első felében nekik okozott sérelmeket. Az is botrányt okozott, hogy a miniszterelnök felvetette a korábbi japán kormányok által tett bocsánatkérő nyilatkozatok felülvizsgálatát, illetve egyes kijelentéseiben eltért az azokban használt kifejezésektől, így például nem használta az agresszió szót.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök hétfőn arra szólította fel Abét, hogy egyértelműen álljon ki a korábbi bocsánatkérések mellett, ezáltal pedig "mutassa meg, hogy a japán kormány felnőtt módjára viselkedik, amikor megpróbál új lendületet adni a szomszédos országokhoz, köztük hozzánk fűződő viszonyának".

Az NHK információi szerint Abe nyilatkozata - amelyet a két kormánypárt, a konzervatív Liberális Demokrata Párt és a pacifista Új Komeitó vezető politikusaival együttműködve fogalmaz meg a kormányfő és stábja - követni fogja a korábbi bocsánatkérő dokumentumokban használt kifejezéseket, és arra vonatkozó ígéretet is tartalmaz majd, hogy Japán a múltból tanulva soha többé nem fog háborút viselni.

Megfigyelők szerint Abe kerülni akarja, hogy a nyilatkozat ismét feszültségeket okozzon az utóbbi években részben éppen a kormányfő kifogásolt szavai miatt megromlott, de az elmúlt hónapokban látványosan enyhülést mutató japán-kínai és japán-dél-koreai kapcsolatokban. Emellett vélhetően az is szerepet játszik a hangnemváltásban, hogy az Egyesült Államok kibékülésre szólította fel a történelmi kérdések miatt borús viszonyú két szövetségesét, Tokiót és Szöult.

Ugyanakkor Nakano Koicsi, a tokiói Sophia Egyetem tanára a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva azt is kiemelte: elképzelhető, hogy Abe beszédében bár használni fogja az említett kifejezéseket, azokat a korábbi bocsánatkérésektől eltérő kontextusba helyezi majd. A kormányfőnek ugyanis nemcsak a szomszédos országok, hanem saját konzervatív támogatóinak nézeteit is figyelembe kell vennie a szöveg megfogalmazásakor, márpedig utóbbiak közül sokan úgy érzik, hogy Tokió már épp elégszer kért bocsánatot 70 évvel ezelőtti tetteiért.

A bukása óta Amerika-ellenes, illetve orosz- és Kína-barát kijelentéseiről ismert Hatojama Jukió volt japán kormányfő egy kínai fórumon vasárnap leközölt videóban arra szólította fel Abét, hogy nézzen szembe a múlttal, ismerje el a japán agressziót és kérjen bocsánatot a szigetország áldozataitól.