Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Robbanások és tűzpárbaj Burundiban

Robbanások hallatszottak és több helyen tűzpárbaj volt Burundiban keddre virradóan, az elnökválasztást megelőző éjszakán. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szavazóhelyiségek feszült légkörben nyíltak meg reggel hat órakor a közép-afrikai országban.

Pierre Nkurunziza elnök is indul a választáson, már a harmadik mandátumáért. Szándékát áprilisban jelentette be, noha az alkotmány és az ország békéjét tíz éve szavatoló arushai megállapodás csak két ciklus kitöltését teszi lehetővé az államfőnek. Emiatt belpolitikai válság alakult ki Burundiban, az ellenzék közölte, hogy bojkottálja a választást, és a szavazás közeledtével megsokszorozódott az erőszakos cselekmények száma.

Az államfő arra hivatkozik, hogy első alkalommal a parlament választotta meg, és nem közvetlenül a nép, ezért jogában áll még egyszer indulni a választáson.

Az eredetileg nyolc induló jelölt közül az utolsó héten három visszalépett, mert "bohózatnak" tartja a választást. A fő ellenzéki jelölt, Agathon Rwasa hivatalosan nem vonta vissza jelöltségét, de vitatja a választás legitimitását. A másik három versenyben lévő jelölt olyan kis pártokhoz tartozik, amelyeket a jelenlegi hatalom szövetségeseinek tartanak.

Willy Nyamitwe elnöki tanácsadó az ellenzéket tette felelőssé a hónapok óta tartó erőszakért és a rendőr és a civil kedd hajnali haláláért. "Így akarják megfélemlíteni a szavazókat, meg akarják őket akadályozni abban, hogy leadják voksukat" - jelentette ki a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva.

Az AFP francia hírügynökség tudósítói legalább öt erős robbanást és szórványos lövéseket hallottak éjjel a főváros, Bujumbura különböző negyedeiből. Szemtanúk szerint több alkalommal rendőrökre nyitottak tüzet, ők pedig viszonozták.

A 10 és félmillió lakosú országban 3,8 millió a szavazásra jogosultak száma.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×