A döntésnek köszönhetően a fel nem használt likviditási tartalék összege nagyjából 3 milliárd euró körül van.

A múlt héten 500 millió euróval emelte meg a kormányzótanács a keretösszeget.

Az EKB február óta fokozatosan emeli a keretösszeget, hogy fenntartsa a nyomást Athénon a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodás érdekében.

Ardo Hansson, az észt központi bank vezetője, az EKB kormányzótanácsának tagja egy szerdai nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az EKB csak addig biztosítja a sürgősségi likviditási támogatást, amíg a görög bankok fizetőképesek maradnak és megfelelő fedezettel rendelkeznek, illetve nem romlik tovább Görögország adóssághelyzete.

Hansson nyilatkozata azt sugallja, hogy az EKB megfoszthatja utolsó forrásától is a görög bankokat, ha az athéni kormány nem tud megállapodást kötni a hitelezőkkel.

A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak. A határidő június 30.

A hitelezőkkel való megállapodás körüli huzavona miatt folyamatos a betétkivonás a görög bankokból. A betétesek decemberben 4,2 milliárd, januárban 12,8 milliárd, februárban 7,6 milliárd, márciusban 2,2 milliárd, áprilisban pedig 4,7 milliárd eurót vontak ki a bankokból, amelyek kivéreztetése májusban is folytatódott.