Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A terrorizmust támogató országok amerikai listája

John Kerry amerikai és Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter csütörtök esti panamavárosi találkozóján valószínűleg szó volt az amerikai külügyminisztériumnak a terrorizmust támogató országokról vezetett listájáról, amelyen továbbra is szerepel Kuba.

Ben Cardin amerikai demokrata párti szenátor közlése szerint az amerikai külügyi tárca hosszú vizsgálatok után javaslatot tett arra, hogy töröljék Kubát az úgynevezett latorállamok listájáról. Az 1990-es években rögzült kifejezést 2002-től a "gonosz tengelye" váltotta fel, amelyen Washington Irakot, Iránt és Észak-Koreát értette. Az amerikai terrorlistán jelenleg szereplő országok:

Kuba: a karibi szigetország 1982 óta szerepel a listán. Washington azt vetette Havanna szemére, hogy más latorállamoknak segít biológiai fegyverek kifejlesztésében, továbbá terroristákat támogat más országokban, de Barack Obama amerikai elnök a héten közölte: hamarosan dönt arról, hogy levegyék-e Kubát az amerikai listájáról a két ország között decemberben elindult történelmi közeledés jegyében.

Szíria: a közel-keleti ország 1979 óta számít latorállamnak abból adódóan, hogy Damaszkusz többek között palesztin terroristáknak nyújt otthont, és libanoni politikusok elleni merényletekben is közreműködött.

Irán: az Egyesült Államok meglátása szerint az 1979-es iszlám forradalom után Irán lett a "terrorizmus legaktívabb támogatója", és ennek nyomán 1984-ben felkerült a feketelistára.

Szudán: a kelet-afrikai állam 1993 óta számít latorállamnak. Washington azzal vádolja, hogy segítséget nyújt palesztin csoportoknak, köztük a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamásznak.

Egykori lator államok:

Dél-Jemen: 1979-től a Jemennel való 1990-es egyesüléséig szerepelt a listán.

Irak: az ázsiai ország a Szaddám Huszein vezette rezsim idején - 1979 és 1982, valamint 1990 és 2003 között - számított latorállamnak.

Líbia: a nemzetközi terrorizmus támogatása miatt 1979-ben került fel a listára. Az észak-afrikai országot 2006-ban törölték e nyilvántartásból, azt követően, hogy Moammer Kadhafi líbiai elnök eltávolodott a terrorizmustól, és bejelentette tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítését.

Észak-Korea: több merénylet támogatását írják a kelet-ázsiai ország számlájára. Washington 1988-ban minősítette terrorista államnak, majd 2008-ban ezt visszavonta, miután Phenjan megígérte, hogy lemond atomprogramjáról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×