Petro Porosenko ukrán elnök egy héttel a két fél közti tűzszünetről szóló februári minszki megállapodás után javasolta az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén ENSZ-békefenntartók behívását a harcok sújtotta Donyec-medencébe, a kelet-ukrajnai frontvonalnak, valamint az ukrán-orosz államhatár szakadárok ellenőrizte szakaszának felügyeletére. Az elnök hozzátette, hogy a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.

Moszkva azonnal hevesen tiltakozott ez ellen, mondván, hogy az ellentétes a minszki megállapodással, amely az EBESZ-re bízta ezt a feladatot. Az ENSZ-békefenntartók Ukrajnába küldéséhez a BT jóváhagyására van szükség, ám a Biztonsági Tanácsban Moszkva vétójoggal rendelkezik.

Eközben pénteken egy ukrán televíziónak adott interjúban Porosenko úgy vélte: az EBESZ ukrajnai missziója fizikailag képtelen megfigyelői és a tűzszünet betartásának felügyeletére vonatkozó feladatát teljesíteni a harcok sújtotta keleti országrészben.

Az államfő ugyanakkor leszögezte: az, hogy Kijev ENSZ-békefenntartókat kér Kelet-Ukrajnába, nincs ellentétben a "normandiai négyek", azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna által február 12-én tető alá hozott minszki megállapodással, amelyben a felek az EBESZ-re bízták a tűzszünet betartásának és a nehézfegyverek ütközőzónából történő kivonásának ellenőrzését. "Nem úgy tekintünk a békefenntartókra, mint a minszki folyamat és az EBESZ alternatívájára" - fogalmazott az elnök.

Porosenko a tévéinterjúban kijelentette továbbá: meggyőződése, hogy egy Ukrajna elleni újabb orosz agressziós lépés után Kijev kap nemcsak védelmi eszközöket, de támadófegyvereket is nyugati partnereitől, az Egyesült Államoktól és európai uniós tagországoktól, és Moszkvának újabb szankciókkal kell majd szembenéznie.