Pénteken ismét tárgyalnak Teherán és Washington képviselői a Münchenben esedékes nemzetközi biztonsági értekezlet apropóján, ugyanakkor a diplomaták szerint nem biztos, hogy a javaslatot mindkét fél számára elfogadható megegyezéssé tudják finomítani a résztvevők.

A jelenlegi tervezet lényege, hogy érintetlenül hagynák a Teherán birtokában lévő mintegy tízezer centrifuga többségét, ezeket azonban úgy kellene átalakítani, hogy lényegesen kevesebb dúsított uránt állíthassanak elő.

A kompromisszum további garanciákat is tartalmazna arra vonatkozóan, hogy a nyugati országok ellenőrizhessék, az iszlám köztársaság betartja a megegyezés előírásait.

Először is Irán csupán bizonyos mennyiségű - a dúsításhoz alkalmazott - urángázt raktározhatna. Az urángáz mennyisége a Teherán által működtetett centrifugák számától függene. Másodszor pedig az iráni vezetés beleegyezne abba, hogy az általa dúsított urán jelentős részét elszállítsák az országból, s mindössze annyit tartana meg, amennyiből már lehetetlen lenne atomfegyvert létrehozni.

Tavaly Teherán felajánlotta tárgyalópartnereinek, hogy csökkenti centrifugái kibocsátását, amennyiben továbbra is működtetheti őket. A nyugati országok ezt azonban akkor elutasították.

A feleken azonban egyre növekszik a nyomás, hiszen közeledik a keretmegállapodás elérésére kitűzött márciusi, valamint az átfogó, hosszú távú egyezség létrehozására megszabott június 30-i határidő.

A legutóbbi egyeztetéseket eddig már kétszer meghosszabbították, miközben egyes iráni körök és az amerikai kongresszus keményvonalas politikusai is egyre élesebben bírálják az egyeztetéseket. Amennyiben az újabb forduló sem hoz eredményt, befolyásos amerikai törvényhozók újabb szankciók bevezetését javasolhatják a kongresszusban, amely iráni tisztségviselők szerint véget vethet bármiféle diplomáciai kísérletnek.

A nukleáris tárgyalásokon Teherán és a Hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország - képviselői vesznek részt.