Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Amerikai-iráni kompromisszum lendítheti ki a holtpontról a tárgyalásokat

Az iráni atomprogramról való megegyezés határidejének közeledtével az Egyesült Államok és Irán egy olyan kompromisszumos megállapodásról tárgyal, amelynek értelmében Irán megtarthatná urándúsító technológiájának jelentős részét, cserébe viszont erőteljesen le kellene csökkentenie az atomfegyverek előállítására való képességét - mondták kedden az egyeztetésekhez közel álló diplomáciai források.

Pénteken ismét tárgyalnak Teherán és Washington képviselői a Münchenben esedékes nemzetközi biztonsági értekezlet apropóján, ugyanakkor a diplomaták szerint nem biztos, hogy a javaslatot mindkét fél számára elfogadható megegyezéssé tudják finomítani a résztvevők.

A jelenlegi tervezet lényege, hogy érintetlenül hagynák a Teherán birtokában lévő mintegy tízezer centrifuga többségét, ezeket azonban úgy kellene átalakítani, hogy lényegesen kevesebb dúsított uránt állíthassanak elő.

A kompromisszum további garanciákat is tartalmazna arra vonatkozóan, hogy a nyugati országok ellenőrizhessék, az iszlám köztársaság betartja a megegyezés előírásait.

Először is Irán csupán bizonyos mennyiségű - a dúsításhoz alkalmazott - urángázt raktározhatna. Az urángáz mennyisége a Teherán által működtetett centrifugák számától függene. Másodszor pedig az iráni vezetés beleegyezne abba, hogy az általa dúsított urán jelentős részét elszállítsák az országból, s mindössze annyit tartana meg, amennyiből már lehetetlen lenne atomfegyvert létrehozni.

Tavaly Teherán felajánlotta tárgyalópartnereinek, hogy csökkenti centrifugái kibocsátását, amennyiben továbbra is működtetheti őket. A nyugati országok ezt azonban akkor elutasították.

A feleken azonban egyre növekszik a nyomás, hiszen közeledik a keretmegállapodás elérésére kitűzött márciusi, valamint az átfogó, hosszú távú egyezség létrehozására megszabott június 30-i határidő.

A legutóbbi egyeztetéseket eddig már kétszer meghosszabbították, miközben egyes iráni körök és az amerikai kongresszus keményvonalas politikusai is egyre élesebben bírálják az egyeztetéseket. Amennyiben az újabb forduló sem hoz eredményt, befolyásos amerikai törvényhozók újabb szankciók bevezetését javasolhatják a kongresszusban, amely iráni tisztségviselők szerint véget vethet bármiféle diplomáciai kísérletnek.

A nukleáris tárgyalásokon Teherán és a Hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország - képviselői vesznek részt.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×