Juncker közölte: nem az volt a céljuk, hogy más országok elől elszívják az adóbevételeket, nem is lobbiztak ezért soha. A luxemburgi adópolitika célja szerinte az volt, hogy jövő orientált külföldi cégeket csábítsanak az országba, mert a gazdaság túlontúl függővé vált a monolit bankrendszertől.

Juncker utólag most már úgy látja, kormányának szigorúbban kellett volna ellenőriznie a nagyvállalatokkal kötött megállapodásokat.

"Mindenki tudta, hogy Luxemburgban léteznek ilyen adómegállapodások, ahogyan más országokban is. Meg kellett volna változtatnunk a törvényt, hogy a pénzügyminiszter is beleszólhasson ezekbe a döntésekbe, amit a törvényeink nem tesznek lehetővé" - nyomatékosította ismételten Juncker, hogy a megállapodásokról az adóhivatal, és nem a kormány döntött.

A politikus az interjúban arra az álláspontra helyezkedik, hogy sem a bizottság ellen benyújtott, majd végül leszavazott bizalmatlansági indítvány, sem a botrány nem fog ártani hivatalának a brüsszeli testület élén.