Az egykor legjelentősebb afganisztáni pénzintézet összeomlásához vezető korrupciós ügy annak idején sokkolta a közép-ázsiai országot és a nemzetközi közösséget.

Ser Hán Farnúd volt bankelnököt és Halilulla Ferozi volt ügyvezető igazgatót kétnapos tárgyalás után ítélte el a bíróság. A kabuli törvényszék a két férfi fellebbezési kérelmét tárgyalta, amelyet a 2013-ban kiszabott ötéves börtönbüntetés ellen nyújtottak be. A bankvezetők, akiknek az indoklás szerint szerepük volt a banknál történt nagyszabású sikkasztásban, négy évet már letöltöttek a korábban kiszabott büntetésből.

Az öt bíróból álló testület több mint 237 millió dolláros (58,7 milliárd forintos) pénzbüntetést szabott ki Farnúdra.

A fellebbviteli bíróság emellett befagyasztotta az ügy további 19 vádlottjának vagyonát, amíg vissza nem fizetik az elsikkasztott pénzeket. Ezen személyek között van Mahmúd Karzai, Hamid Karzai egykori afgán elnök testvére, valamint a volt államfő helyettesének, Mohammed Fahim Hánnak a fivére.

Asraf Gáni, a nemrégiben megválasztott afgán elnök két nappal szeptemberi beiktatása után rendeletben utasította a legfelsőbb bíróságot, hogy vizsgálja újra az ügyet, amelynek következtében hitelét vesztette a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztán pénzügyi rendszere.

A Kabul Bank alkalmazottai, valamint barátaik és rokonaik csalárd kölcsönszerződések révén sikkasztottak el 861 millió dollárnyi bankvagyont 2006 és 2010 között. E szerződésekről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapította, hogy piramisjáték mintájára szervezték őket, és hogy ezt a háború dúlta ország még csak születő félben lévő bankfelügyelete nem vette észre.

Nemzetközi pénzügyi segélynyújtók jelentése szerint a bank összeomlásával keletkezett kár a bruttó hazai termék több mint öt százalékát tette ki, ami azt jelenti, hogy arányait tekintve "a világ egyik legjelentősebb bankcsődjéről" volt szó.