Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Szöul szerint dél-koreai okostelefonok ezreit próbálta feltörni Észak-Korea

Okostelefonok ezreit próbálták feltörni dél-koreai honlapokon elhelyezett, telefonra letölthető játékalkalmazásnak álcázott kémprogramok segítségével az észak-koreai hatóságok - közölte a dél-koreai titkosszolgálat.

A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) az illetékes parlamenti bizottságnak szerdán benyújtott jelentésében azt írta, hogy a rosszindulatú programokat május 19. és szeptember 16. között helyezték el dél-koreai honlapokon, ahonnan több mint húszezer dél-koreai okostelefonra tölthették le az alkalmazásokat.

A titkosszolgálat arról nem számolt be, hogy milyen károkat okozhatott az akció. Azt azonban közölte, hogy együttműködik a weboldalak üzemeltetőivel és a kormánnyal a kártékony programok eltávolítása érdekében, továbbá dolgoznak a hackerek által használt online csatornák lezárásán és frissítik a kémprogramok eltávolítására alkalmas számítógépes szoftvereket.

Bár Észak-Koreában csak a legszűkebb hatalmi elit férhet hozzá a világhálóhoz (a többi lakos legfeljebb egy belföldi hálózathoz csatlakozhat), a külvilágtól elzárkózó kommunista ország határain belül és kívül tehetséges hackerek hálózatát működteti, hogy kibertámadásokat tudjon végrehajtani dél-koreai kormányzati honlapok, valamint bankok vagy üzletek weboldalai ellen.

Katonai források júliusban arról számoltak be, hogy Phenjan az elmúlt két évben megkétszerezte, 5900-ra növelte az alkalmazásában lévő hackerek számát.

A dél-koreai titkosszolgálatok adatai szerint az ország kormányzati intézményei ellen 2010 és 2014 szeptembere között több mint 75 ezer számítógépes támadást intéztek, s ezek többsége észak-koreaiak számlájára írható. Dél-Koreában az utóbbi években több jelentős internetes adatlopási botrány is történt.

Észak-Korea tagadja a dél-koreai vádakat, és azt rótta fel Szöulnak, hogy a hasonló híresztelésekkel csupán a két Korea közötti feszültséget akarja szítani.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×