Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Emelkedett a munkanélküliség Norvégiában

Norvégiában emelkedett a munkanélküliség és csökkent a fogyasztás szeptemberben, ami nyomás alá helyezi a jegybankot, hogy lazítsa pénzügyi politikáját a csökkenő olajárak és a gyenge európai növekedés által is sújtott norvég gazdaság támogatása érdekében.

A munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra ugrott, rácáfolva 3,4 százalékos elemzői konszenzusra. A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztushoz képest 0,1 százalékkal csökkent, miközben elemzők 0,8 százalékos emelkedésre számítottak.

Kyrre Aamdal, a legnagyobb norvégiai pénzügyi szolgáltató csoport (DNB) közgazdásza közölte, hogy a szerdán közölt kedvezőtlen gazdasági adatok kiigazították a jegybanki alapkamat alakulására vonatkozó előrejelzésüket. Várakozásuk szerint a jegybank kamatot csökkenthet a jövő év nyarán, de még az is lehet, hogy ennél is korábban.

A DNB előzőleg 20 dollárral 80 dollárra csökkentette az északi-tengeri Brent könnyűolaj árára vonatkozó előrejelzését, 2016-ra pedig 85 dollárt jósol. A Brent hordónkénti (159 liter) ára júniusban még mintegy 115 dollár volt, októberre azonban 85 dollárra zuhant.

A norvég korona árfolyama több mint fél százalékkal esett az euróhoz képest arra feltevésre, hogy a központi bank későbbre halaszthatja tervezett kamatemelését, sőt kamatcsökkentéshez folyamodhat a gazdaság élénkítése érdekében.

A kamatvágási várakozások kedden felerősödtek, miután a svéd jegybank nulla százalékra csökkentette irányadó refinanszírozási kamatlábát. A norvég jegybank azt tervezte, hogy még jövőre is fenntartja az alapkamat jelenleg 1,5 százalékos szintjét, majd 2016-ban és 2017-ben egy-egy alkalommal emeli.

Bár a norvég gazdaság teljesítménye folyamatosan felülmúlta az eurózónáét, kilátásai romlottak. Az olajárak június óta negyedével estek vissza, az energiaipari beruházások 15 százalékkal csökkenhetnek jövőre, ami nagy terhet jelent a norvég GDP egyötödét előállító olajiparnak.

A norvég jegybank december 11-én ismerteti új prognózisát.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×