A kérdőíven megfogalmazott kérdésre - "egyetért-e ön azzal, hogy Putyin tevékenységének és az oroszországi helyzetnek a bírálata a külföldi médiában arra irányuló kísérlet, hogy tönkretegyék, megsemmisítsék Oroszországot" - a megkérdezettek 82 százaléka igennel válaszolt, és csupán 12 százalék mondott nemet, miközben 6 százalék nem tudott állást foglalni.

A válaszadók 87 százaléka szerint azok, akik a külföldi tömegtájékoztatásban bírálják az orosz hatóságok tevékenységét , "destabilizálni, gyengíteni akarják az oroszországi helyzetet". Csupán 4 százalék válaszolta azt, hogy az ilyen kritika célja az ország helyzetének javítása. 9 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.

Valerij Fjodorov, a VCIOM igazgatója felhívta a figyelmet, hogy azok közül sem mindenki ért egyet a külföldi bírálatokkal, akik nem helyeslik Putyin politikáját. Leonyid Poljakov, a moszkvai Gazdasági Főiskola politológiai tanszékének vezetője úgy értékeli, hogy a felmérés megerősítette: az oroszok négyötöde szerint Putyinnak alapvető szerepe van az ország önálló útjának alakításában. Hisznek abban, hogy "Putyin és Oroszország ugyanaz" - mondta.

"A Nyugat próbálkozása, hogy a média felhasználásával befolyásolja Oroszországot ukrajnai politikájának megváltoztatására, egyelőre kudarcot vallott" - vélekedett a tanszékvezető. Hozzátette: az elnök szilárd támogatására nincs hatással még az ország kedvezőtlen gazdasági helyzete sem.

Alekszej Muhin, a Politikai Tájékoztatási Központ vezérigazgatója ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a külföldi médiavélemények kritikus fogadtatása arról tanúskodik, Oroszországban létezik civil társadalom. Ugyanakkor óvott az olyan tendenciózus megfogalmazásoktól, mint amilyen a felmérésben szereplő "Oroszország tönkretétele" volt.

"A cél természetesen nem Oroszország tönkretétele. Azt gondolom, hogy a gazdaság meggyengítéséről és a politikai rendszer megingatásáról van szó" - jelentette ki. Muhin szerint Putyin "az orosz politikai struktúra rendszerképző eleme, Oroszország sajátos jelképe".

A vizsgálat arra is választ keresett, hogy mely országokat tekintik az oroszok barátinak, illetve ellenségesnek. Az derült ki, hogy a többség Kínát, Fehéroroszországot és Kazahsztánt tekinti barátnak és az Egyesült Államokat a fő ellenségnek. Kínát 51, Fehéroroszországot 32, Kazahsztánt 20 százalék nevezte barátnak, míg az Egyesült Államokat csupán 1 százalék. Olaszország, Franciaország, Japán a megkérdezetteknek szintén az 1 százaléka szerint barátja Oroszországnak.

A válaszadók 73 százaléka tartja az Egyesült Államokat Oroszország ellenségének, 32 százalékuk vélekedett ugyanígy Ukrajnáról, 10-10 százalék pedig az Európai Unióról és Németországról.