Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Az ismert orosz ellenzéki sem adná a Krímet vissza

Ha orosz elnök lenne, ő sem adná vissza a Krím félszigetet Ukrajnának - nyilatkozta Alekszej Navalnij neves orosz ellenzéki az Eho Moszkvi rádiónak.

A Vlagyimir Putyin leghangosabb ellenfelének tartott, jelenleg sikkasztással vádolt és házi őrizetben lévő politikussal készített rádiós interjút a Moscow Times című angol nyelvű orosz napilap ismertette csütörtökön. Navalnij elvileg nem érintkezhetne senkivel a családtagjain kívül.

A Gazprom orosz állami energetikai cég sajtóvállalata kezében lévő Eho Moszkvi gyakran ad helyet a hatalommal egyet nem értők véleményének is. Alekszej Venyediktov, a rádió főszerkesztője megkérdezte Navalnij véleményét arról az Oroszországban népszerűvé vált jelszóról, miszerint "A Krím a mienk". Az ellenzéki előbb megkerülte a válaszadást, mondván, hogy a félsziget az ott élőké, majd az újabb kérdésre közölte, hogy a terület jelenleg "természetesen de facto Oroszországé".

"Annak ellenére, hogy a Krímet valamennyi nemzetközi norma égbekiáltó megsértésével foglalták el, a valóság az, hogy a Krím jelenleg az Oroszországi Föderáció része. Ne csapjuk be magunkat, és az ukránoknak is erősen tanácsolom ugyanezt, hogy ne ámítsák magukat. Az (a félsziget) Oroszország része marad és soha többé az előrelátható jövőben nem lesz Ukrajnáé" - válaszolta Navalnij.

Azt is közölte, hogy szerinte a politikai és jogi igazságosság helyreállítása érdekében most kellene "normális népszavazást" tartani a félszigeten az Ukrajnától elszakadásról, és "bárhogyan is döntenek az emberek, annak úgy kellene lennie".

A márciusban oroszbarát szeparatisták és orosz katonák által megszállt, Ukrajnához tartozó félszigeten március 16-án orosz katonák jelenlétében rendeztek referendumot az Oroszországhoz csatlakozásról, amelyre a hivatalos adatok szerint a voksolók majdnem 100 százaléka mondott igent.

A korrupcióellenes küzdelméről ismertté vált, ügyvédből lett orosz ellenzéki ugyanakkor arra is kitért, hogy szerinte semmi sem árt jobban az orosz emberek érdekeinek, mint a "birodalmi sovinizmus". Azt mondta, nem érdeke az oroszoknak, hogy az ország "szomszédos köztársaságok területét szerezze meg". Szerinte a korrupció, az alkoholizmus, és más hazai problémák elleni küzdelem és a nemzetközi problémák megoldása áll az orosz lakosság érdekében.

Úgy vélte, hogy Oroszországnak fel kellene hagynia a Moszkva-barát szeparatisták és a kijevi hatalom fegyveresei között Délkelet-Ukrajnában dúló "háború szponzorálásával". Megjegyezte, hogy nem lát semmilyen különbséget az oroszok és ukránok között, persze, tudja, hogy a véleménye "szörnyű felháborodást" kelthet Ukrajnában.

A parlamenten kívüli orosz Haladás párt elnöke azt is kijelentette, hogy "százszor fontosabb" problémának tartja az oroszországi illegális bevándorlást, mint Ukrajna ügyét.

Orosz liberális ellenzékiek korábbi migrációellenes kijelentéseiért nacionalizmussal vádolják Navalnijt. Szerinte vízumkényszert kellene bevezetni a volt szovjet tagköztársaságokból Oroszországba érkező bevándorlókkal szemben.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×