Hoszein Amir Abdollahian Dzsiddában találkozott Szaúd el-Feiszál herceg külügyminiszterrel. Azóta, hogy Iránban tavaly nyáron elnökké választották a mérsékelt konzervatívnak mondott Haszan Róhánit, ez volt az első magas rangú kétoldalú találkozó a két ország között. Róháni azt ígérte, hogy javít azon a fagyos viszonyon, amely Iránt a legtöbb arab országhoz fűzi.

"Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatokban új fejezetet kell nyitni" - mondta tárgyalásai után Abdollahian a Reutersnak telefonon nyilatkozva. Az Iszlám Állam mellett a Gázai övezet elleni izraeli offenzíváról is szó volt - tette hozzá.

A szaúdi hivatalos média először nem számolt be az iráni politikus érkezéséről, ami jelzi, hogy milyen kényes kérdés a két rivális viszonya. Vallási különbözőség is megosztja őket, hiszen Szaúd-Arábia lakossága zömmel szunnita, Irán pedig síita muzulmán. Később azonban az SPA hivatalos hírügynökség, a megszokott diplomáciai paneleket használva, beszámolt a találkozóról.

Szaúd-Arábia és Irán - általában vallási kötődés miatt - rendre a szembenálló feleket támogatja az olyan országok polgárháborúiban, illetve belső politikai küzdelmeiben, mint Irak, Szíria, Jemen, Libanon vagy Bahrein, és egymás rovására igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni a Közel-Keleten. Azonban mindkettő megijedt, amikor az Iszlám Állam rohamléptekben foglalt el új területeket júniusban és júliusban, és mindkettő üdvözölte, hogy Bagdadban augusztus elején távozott a hatalomból Núri al-Máliki miniszterelnök. A síita Máliki politikai szövetségese volt Teheránnak, de terhessé vált számára, amikor látta, hogy sok, magát kirekesztve érző iraki szunnita támogatni kezdte az Iszlám Államot.

Szaúdi elemzők szerint Rijád kétkedően fogadta az újonnan kinevezett iraki miniszterelnököt, Haider al-Ábádit, mert ugyanahhoz a politikai blokkhoz tartozik, mint Máliki, és továbbra is ellenzi, hogy Irán beavatkozik arab országok belpolitikájába.