A ma már természetes értékek közül a pártalapítás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítást, a vállalkozásalapítási és utazási szabadságot emelte ki a magyar államfő azon a találkozón, amelyet a visegrádi országok és Németország államfője az öt ország fiatalságának képviselőivel tartott.

Bronislaw Komorowski lengyel államfő azt hangsúlyozta az egyórás kötetlen beszélgetésen, hogy a szabadság nem egyszer és mindenkorra adott valóság, azért minden nemzedéknek valamilyen formában meg kell küzdenie. Milos Zeman cseh elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs még egy szó, amellyel annyira visszaéltek volna, mint a szabadság szóval. Közölte: a szabadság dinamikusan változó érték, amelyért folyamatosan harcolni kell, gyakran önmagunk ellen is.

Joachim Gauck német elnök kijelentette, hogy "a szabadság európai nyelve a lengyel": a lengyelek példát mutattak, bátorítást adtak egész Kelet-Közép-Európának. Ivan Gasparovic szlovák elnök a szabadság veszélyeire is felhívta a figyelmet, szerinte a szabadság korlátai ott húzódnak, amikor egy-egy tettünkkel, kijelentésünkkel sértjük embertársainkat.

Az évforduló alkalmából a varsói Királyi Vár előtti téren rendezett ünnepségen beszédet mondott Barack Obama amerikai elnök is, aki főként az ukrán válsággal és Oroszországgal foglalkozott. Közölte: "szabad nemzeteink szilárdan összefognak, így a további orosz provokációk nem fognak máshoz vezetni, mint Oroszország elszigetelődéséhez (...) Hiszünk abban, hogy a népeknek és a nemzeteknek joga van ahhoz, hogy maguk döntsenek a saját sorsukról, és ez vonatkozik Ukrajnára is. Visszautasítjuk, hogy a 20. század sötét taktikái határozzák meg a 21. századot".

Az amerikai elnök ismét hangsúlyozta, hogy Washington elkötelezett kelet-közép-európai NATO-szövetségeseinek védelmében. "Ezek nem pusztán szavak, hanem szerződéses kötelezettség. Lengyelország soha nem fog magára maradni" - fogalmazott, majd név szerint említette Észtországot, Lettországot, Litvániát és Romániát is.

Obama Varsóban találkozott Petro Porosenko megválasztott ukrán államfővel. Az egyeztetést követően közölte: Ukrajna viruló, életerős demokrácia lehet, ha az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség mögötte áll. Katonai felszerelések formájában további segítségnyújtást helyezett kilátásba Ukrajnának a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták elleni fellépéshez, és méltatta Porosenko megválasztását.

Az ukrán politikus közölte: szombati beiktatása után be fogja jelenteni tervét a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldására, amely magában foglalja majd a központi hatalom decentralizációját és a szeparatistáknak nyújtandó amnesztiát. Azt is elmondta: nem zárja ki, hogy még a héten, a normandiai megemlékezéseken találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Komorowski a központi ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy az 1989. június 4-i választásokon ért véget a kommunizmus Lengyelországban. Kiemelte II. János Pál pápa és Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet alapítója és első elnöke - volt lengyel államfő - szerepét a lengyel szuverenitás visszaszerzésében. A szabadság diadalútja Lengyelországban kezdődött, folytatódott egész Kelet-Közép-Európában és átlépte a Szovjetunió határait, elhozva a szabadságot sok nemzetnek - mondta. Hangsúlyozta, hogy most különösen az ukrán népnek van szüksége Európa szolidaritására.

Obama az 1989-es választásról szólva azt mondta, hogy az jelentette a kommunizmus végének kezdetét egész Európában. A választás a szabadság "elsöprő győzelme" volt, megkoronázása a lengyel nép szabadságért folytatott több évszázados küzdelmének. Mindez azt példázza, hogy a szabadság vívmányait "minden generációnak meg kell védenie, a miénket is beleértve" - fogalmazott.

Az ünnepségek kapcsán kiadtak egy közös nyilatkozatot Varsóban, amelyben a szabadság és szolidaritás, mint alapvető emberi értékek fontosságát hangsúlyozták, és elítélték az erőszak és gyűlölet minden formáját, közte a Krím orosz annektálását is.

Áder János egyébként magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: Obama az előző nap a tíz kelet-közép-európai rendszerváltó ország elnökeivel tartott munkaebédjén megerősítette, hogy valamennyi NATO-tagország számíthat Washington támogatására. A magyar államfő kijelentette: ez arról győzte meg, "hogy Magyarország polgárai jól döntöttek, amikor (...) a NATO-hoz való csatlakozás mellett álltak ki (...) A magyar polgárok nyugodtan hajthatják álomra a fejüket, biztonságban érezhetik magukat, és azt gondolom, hogy ez a legfontosabb".

Egy későbbi interjúban közölte, hogy a varsói évfordulós ünnepségek során javaslatokat tett az EU-tagállamok energiabiztonságának javítására. "Azt kértem partnereimtől, hogy miközben persze fel kell készülni válsághelyzetekre, és mindent meg kell tennünk az energiaellátásunk, a gázszállítások biztosítása érdekében, és diplomáciai eszközökkel igyekszünk elősegíteni az ukrán válság megoldását, aközben mindettől függetlenül tegyünk meg mindent, amit saját magunk megtehetünk, sőt már meg kellett volna tennünk" - mondta.

Áder azt is javasolta, hogy az EU a következő költségvetési ciklusban biztosítson a jelenleginél nagyobb forrásokat azoknak a termináloknak a megépítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarország cseppfolyós gázt kaphasson Katarból, később az Egyesült Államokból vagy a föld más részéből.