Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Lavrov: Moszkva csak az "ellenzék" részvétele esetén hajlandó újabb négyoldalú egyeztetésre

Oroszország csak bizonyos feltételekkel, mindenekelőtt az ukrán "ellenzék" vezetőinek bevonásával lenne hajlandó arra, hogy részt vegyen egy újabb, az április 17-én lezajlott genfi négyoldalú egyeztetéshez hasonló találkozón - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Bécsben, az Európa Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón. Ukrán kollégája az elnökválasztás orosz támogatását szabta Kijev részvételének feltételéül.

Egy változatlan formában megszervezett találkozónak, amelyen az "ellenzék" nem venne részt, nem lenne "hozzáadott értéke, és nem vinne minket közelebb a megoldáshoz" - tette hozzá az orosz diplomácia vezetője. Lavrov továbbá "nemzeti párbeszédet" sürgetett Ukrajnában, amelyben minden érintettet, köztük a déli és kelet-ukrajnai feleket is meg kellene szólaltatni.

A május 25-re kitűzött ukrajnai elnökválasztást illetően Lavrov elmondta, hogy Moszkva időben nyilvánosságra hozza majd a szavazással kapcsolatos álláspontját, a voksolásnak mindenesetre szabadnak és tisztességesnek kell lennie.

Hozzátette ugyanakkor, hogy "szokatlan" lenne elnökválasztást tartani Ukrajnában, miközben Kijev saját népe ellen veti be az ukrán hadsereget.

Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter, aki szintén részt vett az Európa Tanács éves közgyűlésén az osztrák fővárosban, úgy nyilatkozott: "Ha Oroszország hajlandó arra, hogy támogassa a választásokat, megszüntesse a fenyegetést és a szélsőséges elemek támogatását Ukrajnában, akkor mi is készek leszünk arra, hogy részt vegyünk egy hasonló találkozó újabb fordulóján." Hozzátette, hogy kormánya számára elsődleges fontosságú az elnökválasztás megtartása.

A két külügyminiszter a délután folyamán egyeztetni akar Frank-Walter Steinmeierrel, a német külügyi tárca vezetőjével.

Az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU által április 17-én tető alá hozott genfi megállapodásban az aláírók arra intették az ukrajnai konfliktusban érintett feleket, hogy mondjanak le az erőszakról, a megfélemlítésről és a provokációkról. Előirányozták emellett az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését, és a megszállt épületek kiürítését.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×