Mint mondta, hazája nagyobb biztonságban érezné magát, ha az atlanti szövetség más tagállamainak a katonái is állandó jelleggel ott tartózkodnának.

A kedden kezdődött, kétnapos NATO-külügyminiszteri tanácskozáson diplomáciai forrásból származó értesülések szerint részlegesen felülvizsgálhatják az úgynevezett "három nem elvét", amelyet még 1997-ben, a NATO-Oroszország Tanács elnevezésű konzultációs fórum életre hívásakor fogalmaztak meg. Eszerint a NATO-szövetségeseknek "sem szándékuk, sem tervük, sem okuk nincs" arra, hogy akár nukleáris fegyvereket tartsanak, akár "jelentős harci erőt" állomásoztassanak az új tagállamok területén.

Ennek a "három nem" formulának fontos szerepe volt abban, hogy a Nyugat és Oroszország között valamivel később nem okozott különösebben éles konfliktust az 1999-es magyar, lengyel és cseh NATO-csatlakozás, de még a 2004-es bővítés sem, amikor Románia, Bulgária, Szlovénia és Szlovákia mellett a baltikumi Észtország, Lettország és Litvánia - vagyis három volt szovjet tagköztársaság - is csatlakozott az észak-atlanti katonai szövetséghez. (A 2009-es albán és horvát NATO-csatlakozás idején a "három nem" által érintett problémakör már fel sem merült.)

NATO-diplomaták szerint az atlanti szövetség továbbra sem tervezi nukleáris erők telepítését az "új" - 10-15 éves - NATO-tagok területére, de az Ukrajna elleni orosz agresszív lépés nyomán elképzelhető, hogy a NATO bizonyos nagyságrendű hagyományos erőket kíván majd állomásoztatni az Oroszországhoz közelebb eső tagországokban.