"(Az atombiztonság) fejlődő folyamat. Folyamatosan javítani kell a biztonsági intézkedéseken (...) Azonban bárhol a világon bekövetkezhet egy természeti katasztrófa. A való világban nincs százszázalékos biztonság. Annyit tehetünk, hogy meghozunk minden lehetséges intézkedést a balesetek elkerülése és a következmények kezelése érdekében" - fogalmazott Amano sajtótájékoztatóján.

Amano Jukija azelőtt beszélt erről, hogy találkozott Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. Abe Sindzó múlt hétfőn a biztonságosnak nyilvánított reaktorok újraindítását sürgette.

A 2011-es baleset óta azonban a japánok többsége ellenzi az atomenergia használatát, és a tervezett újraindítás megosztó kérdésnek számít a szigetországban. Jelenleg Japán mind a 48 működőképes atomreaktora áll, miután a fukusimai balesetet követően felállított független atomenergetikai hatóság a korábbinál szigorúbb biztonsági fejlesztéseket írt elő az üzemeltetőknek az újraindítás feltételeként. Tizenhét reaktor biztonsági ellenőrzése jelenleg zajlik.

A NAÜ főigazgatója azt is elmondta, hogy a tárolás jelentette problémák és kockázatok miatt fontolóra kell venni a Fukusima-1 erőműben felgyülemlett sugárszennyezett víz ellenőrzött módon tengerbe eresztését. Hangsúlyozta: fenntarthatatlan az a helyzet, hogy az erőmű területén több mint ezer ideiglenes tartályban tárolják a közel 400 ezer köbméter szennyezett vizet, miközben világszerte "bevett eljárásnak" számít, hogy a sugárszennyezett vizet annak kezelését követően kieresztik a természetbe.

A fukusimai halászok élesen ellenzik a reaktorok hűtésére használt víz tengerbe eresztését, bár az erőművet üzemeltető Tepco cég szerint abból egy tisztítórendszerrel kivonták a legveszélyesebb radioaktív részecskéket. A tárolókapacitások végessége miatt hosszú távon vélhetően elkerülhetetlen lesz a víz kieresztése.

Amano egyúttal arra szólította fel a Tepcót, hogy a vízkérdés helyett a nagyobb kockázatokra összpontosítson, elsősorban az erőműben tárolt fűtőelemek eltávolítására.

A japán nemzetiségű NAÜ-főigazgató egyúttal leszögezte azt is, hogy a szigetország birtokában lévő plutóniumkészletek a nemzetközi szervezet felügyelete alatt állnak.

"Japán nem rendelkezik atomfegyverekkel, és átfogó biztosítéki megállapodást kötött (ennek felügyeletére). Biztosíthatunk mindenkit, hogy a Japánban lévő hasadóanyagok békés célokat szolgálnak" - mondta.

Korábban a több száz atomtöltettel rendelkező Kína aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Japán mintegy 330 kilogrammnyi, atomfegyver előállítására alkalmas minőségű plutóniummal rendelkezik.