Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Holokausztáldozat nevét viseli egy német krimisorozat új hőse

A holokauszt egy áldozatáról nevezik el a Tetthely című kultikus német krimisorozat új főhősét.

Az új frankfurti főfelügyelőként munkába álló Margarita Broich szokatlan módon lehetőséget kapott arra, hogy ő maga adjon nevet az általa megszemélyesített figurának, és az 53 éves színésznő úgy döntött, hogy a leendő detektívnő viselje a nácik által elpusztított Selma Jacobi nevét.

Az 1854-es születésű Jacobit a nácik 1943 márciusában a mai Csehország területén fekvő theresienstadti gyűjtőtáborba hurcolták, ahol öt hónap múlva meghalt. A krimiben az ő nevét viselő színésznő egy, a berlini lakása előtt fekvő úgynevezett botlatókövön bukkant a nácizmus áldozatának nevére.

A Gunter Demnig német szobrász által feltalált botlatókövek a nácizmus áldozatai előtt tisztelgő, macskakőre rögzített réz emléktáblák, amelyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve.

Az új frankfurti nyomozópáros másik tagja, Wolfram Koch keresztnevet adhatott hősének, akit így a színész franciaországi gyermekkorára utalva Paul Brixnek hívnak.

A különböző helyszíneken, más-más sztárral a főszerepben forgatott Tetthely-filmek sikert sikerre halmoznak. A Til Schweigerrel főszereplésével készült, hamburgi helyszínű második epizód magasan több (10,18 millió) nézőt, köztük különösen sok fiatalt csalogatott a képernyők elé vasárnap este, mint bármely más német tévécsatorna.

Az ARD köztévé idén két további epizódot tervez az 50 éves Schweigerrel, a német nézők férfi kedvencével, aki első Tetthely-filmjével szenzációsnak mondott, 12,7 millió fős (33,5 százalék) nézőszámot vonzott tavaly márciusban.

Margarita Broich az új frankfurti főfelügyelőként Joachim Królt váltja, akivel még egy szólóepizódot terveznek idén a lankadatlan népszerűségű német krimiklasszikusban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×