Kína az "űrjáró nemzetek klubjának" állandó tagjává lépett elő, az expedíciók történetében eddigi legnagyobb teljesítményét nyújtva - olvasható a Hszinhua hírügynökség kommentárjában. Kína ezt ráadásul tette úgy, hogy annak során teljes mértékben kínai innovációra hagyatkozott, az űrszonda sikeres Holdra szállása Kínát immár űrjáróként is magabiztossá teszi.

A landolás nemcsak a kelet-ázsiai ország számára áttörő fontosságú, annak nemzetközi jelentősége is óriási, a Csang'o ugyanis a Szivárvány-öbölbe érkezett meg, amelyet korábban még egyetlen nemzet sem térképezett fel - hangsúlyozta a Hszinhua.

A holdjáró mérete ugyan kicsi, az általa fémjelzett siker azonban óriási - írja a vasárnapi Global Times (GT). A misszió a "kínai álom" megvalósulásának, Kína valódi nagyhatalommá válásának is szerves része - fogalmaz a lap. A misszió a kínai tudomány és technológia fejlődésének fontos mutatója, de annak hosszabb távú hatásai is vannak. Növeli a nemzeti kreativitást, a high-tech iparágakba áramló tehetségek számát, és az általános életszínvonalat is emeli - idézi a GT a projektet vezető Oujang Ce-jüant.

A Global Times - más nagy központi lapokhoz hasonlóan - internetes portálján szimulációval, képekkel, fényképes- és videó-összeállítással számolt be az eseményről az olvasóknak.

A Csang'o űrszonda szombaton érte el a Föld mellékbolygójának felszínét, a Jáde nyúl nevű holdjáró robot vasárnap vált le. Utóbbi képeket is készített, ezeket a központi televízió (CCTV) és az állami média sorozatban teszi közzé. A CCTV csaknem egyórás műsorban mutatta be vasárnap a misszió részleteit.

A riportban megszólaló szakemberek azt hangsúlyozták: a Hold felfedezésére induló összes nemzetközi próbálkozás alig kevesebb, mint fele volt sikeres, Kína pedig legelőször mindössze hét évvel ezelőtt kezdett egy ilyen misszóba. A műsor a jövőbeli terveket is elismételte: Kína 2020-ra űrállomás megnyitását tervezi, ezt követően pedig embert küldene a Holdra.