Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Magyar nagykövet: visszalépést hozhat a horvát népszavazás

A jelenlegi horvát nyelvhasználati szabályozáshoz képest visszalépésnek tekintené Magyarország, ha sikeres lenne az a horvát népszavazás, amely a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jog elismeréséhez szükséges, törvényben meghatározott kisebbségi arány megváltoztatásáról szólna - mondta Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet szerdán a horvát közszolgálati televízió (HRT) késő esti híradójában.

Kijelentette, hogy véleménye szerint az, amit a referendummal el akarnak érni - vagyis hogy a kétnyelvűséget csak azokon a településeken engedélyezzék, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság 50 százalékát - nincs összhangban Horvátország nemzetközi kötelességeivel.

A horvát alkotmány jelenleg azokon a településeken engedélyezi a kétnyelvűséget, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság egyharmadát, a népszavazási kezdeményezéssel ezt az arányt kívánják 50 százalékra emelni.

Iván Gábor szerint nehéz lenne elfogadni, hogy például Hercegszőllős (Knezevi Vinogradi) járásban - ahol a magyarok aránya meghaladja a 30 százalékot - megváltozzanak a nyelvhasználat eddigi szabályai.

A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvhasználati jogai már azokon a településeken is érvényesülnek, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. Magyarországon több mint 50 olyan település van - emelte ki Iván Gábor -, ahol magyar és horvát nyelvű feliratok is találhatók.

A nyelvhasználatról szóló népszavazást egy, a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult, és a szerb kisebbség ellen fellépő szervezet kezdeményezte. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessen cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat kihelyezni. A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások még a nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is leszerelték. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket. Az alkotmány azonban jelenleg lehetővé teszi a táblák kihelyezését, mert Vukováron a szerb kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot.

A HRT híradójának nyilatkozó más diplomaták is arra figyelmeztettek, hogy a kezdeményezés sikere esetén nemcsak a szerb kisebbség jogai sérülnének, a szabályozás ugyanis a többi nemzetiségre is vonatkozna, így a Horvátországban élő magyar, cseh és szlovák közösség jogai is csorbulnának.

A Vecernji List című horvát napilap hétfőn diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy a kisebbségi jogok sérülése mellett Horvátország figyelmen kívül hagyná például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is, illetve teljesen megszűnne a többnyelvűség Horvátországban, hiszen ha valamely területen élő nemzeti közösség aránya meghaladja az ötven százalékot, akkor az már nem minősül kisebbségnek.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×