A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén hithű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is, így egy felhős éjszaka vagy egy éles szemű muzulmán napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt.

A szaúdi királyi palota vallási méltóságokra hivatkozó közleményében tudatta, hogy hétfőn nem lehetett látni a holdat, tehát a ramadán szerdán kezdődik meg.

Az iszlám mintegy 1,5 milliárd követőjével - a Föld népességének 23 százalékával - a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása. Öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna.

A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki ekkor a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.

A hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 évesnél fiatalabbak, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak.